Van itt olyan, aki nem volt elégedett magával, és később mégis? Nem fizikai változásokra gondolok. Hanem arra, hogy sikerült elfogadni magát olyannak amilyen és megtanulta igy is szeretni magát.
Valami olyasmire gondolok, h sikerült bebeszélni magának, h Ő is fontos, és szép a maga módján, mint a többi ember... vagy esetleg olvasott valami jó könyvet, vagy hasonlók...
Nekem az a gondom, h mindig csúnyának látom magam, és irigykedem másokra, h milyen szépek, és én miért nem lehetek olyan.
A kapcsolatokban is mindig azon aggódom, h mikor talál mást a párom, egy szebbet...
Egyik sem jó...
Mert így én is egyedül maradok, ha ilyesmin depizek.
Ezért sosem tudok felhőtlenül boldog lenni, m mindig aggódok azon, h mikor talál egy szebbet.
Többen azt mondják, h tükörbe kell nézni és találni legalább egy dolgot magunkon ami tetszik, és minden nap azt figyelni, és azt hajtogatni, h milyen szép...
De, szerintem ez nem segitene nekem. Igazából nem tetszik semmi magamon.
Jó Neked... :)
De, nekem az lenne fontos, h magamat lássam szépnek, vagy legalább elfogadjam magam olyannak, amilyen vagyok.
De mit nem találsz magadon szépnek? Olyan nem létezik, hogy semmit! Vagy akkor min változtatnál, hogy "na, akkor lennék szép, ha így vagy úgy néznék ki"?
Amúgy én is azért vagyok elégedett magammal, mert mást se attól látok szépnek, hogy esztétikailag ilyen vagy olyan. Tehát tudom milyen fontos, hogy valaki kedves, nyitott, intelligens legyen, és szerintem tényleg átüt az ember személyisége. Tehát ha ezek meg vannak, akkor szép is.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!