Miért van az, hogy mielőtt kezdeményeznék egy lánynál, aki esetleg nem egy világszépe, mindig eszembe jut, hogy a haverjaim mit szólnak majd hozzá?
Tudom, hogy ez nem normális, hiszen az a fő, hogy nekem tetsszen a párom. De valamiért bennem van mindig ez, hogy vajon tetszeni fog-e nekik, nem fognak a hátam mögött a barátnőmön gúnyolódni. Egyébként pedig ha van valakim, azt igyekszem titkolni, nem szeretek beszélni róla. Van bennem egy kis szégyenérzet-szerűség.
Mitől alakulhatott ki bennem ez a megfelelni akarás és szégyenérzet?
Biztosan pszichés okai vannak, de nem tudom hogy miért. A szüleim nem váltak el, normális gyerekkorom volt. Zavar egyébként ez az egész.
Mert még nem jöttél rá, hogy magadnak kell megfelelni, nem másoknak. Azt hiszed, ha megfelelsz másoknak, szeretni fognak, ha meg nem, akkor nem fognak. Vagyis: nem hiszed, hogy önmagadért szerethető vagy. = Kisebbrendűségi komplexus. A miértjét nem tudom, azt neked kell megtalálni.
Talán túl nagy elvárásokat támasztottak a szüleid, vagy túl maximalistának neveltek. Nem tudom.
A kisebbségi komplexusban lehet valami...
A "mit fognak gondolni?" dolog mindig a legelején van, mielőtt még kezdeményeznék, amikor még csak a külsőt látom. Miután megismerem a belső értékeit a lánynak, akkor már ez nincsen, mert tudom hogy milyen jó csaj összességében.
egyszerűen túl sokat adsz a barátaid véleményére... úgy érezheted, hogy minél jobban kell teljesítened...
Nem biztos, hogy szakemberhez kell fordulnod, lépj egy nagyot, és ha lesz egy barátnőd, mutasd be!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!