Mi a baj velem, mit tegyek?

Nagyon fiatalon elkerültem a családomtól az iskola miatt.Azóta még messzebb kerültem tőlük(külföldön vagyok egyetemista).

Nem bírom egyedül.Egyszerűen nem megy.Állandóan szorongok,sírógörcsöket kapok,rosszul alszom.Kerülöm az embereket,mert félek,hogy nem fogadnak el,hibát találnak bennem.

A külvilágnak próbálom mutatni a legjobb formámat,de ez néha nagyon nehezemre esik,és mikor egyedül maradok,akkor zúdul ki minden belőlem.Azt érzem,hogy egyedül nem tudok megküzdeni a problémáimmal,nem vagyok alkalmas arra,hogy éljek.Csak a családomban bízom meg,és rettegek attól,hogy elveszítem őket.Sajnos mostanában az étvágyam sincs rendben,nem akarok enni,és a kezemet is vagdosom...régen mindig elszörnyülködtem ezen,ha valakiről kiderült,hogy vagdossa magát,és tessék.Itt tartok.

Hogyan lábaljak ki ebből a helyzetből,egyáltalán mi bajom?