Mitől nem szeretek az utcán lenni?

Csapódj valaki haverodhoz, akiben megbízol és aki rád szánja az időt, hogy szocializáljon téged :)

Járjál ki haverokkal a nagyvilágba, menj velük bárhova, ami nem otthon van. Magadra kell erőszakolnod a külvilágot, vagy nem lesz változás. (saját tapasztalatból mondom..)

ez jó felfogással könnyen kikezelhető.

engem is elkapott már párszor ez az érzés, de ilyenkor mindig arra gondolok, h semmi vicces nincs rajtam, semmi kivetnivaló, ezért biztos nem néz meg, és nem röhög rajtam senki.

akiről úgy érzed, h megbámul, tehát egymás szemébe néztek, az ugyanúgy gondolhatja, h te is bámulod, pedig nem, így mind2-tök felől értelmetlen ez a fóbiás gondolat.

ha meg azt látod, h vki nevet, és rád néz, ak se gondolj arra, h nevetség tárgya vagy, mások és pl én is ha megyek az utcán haverokkal, ak néha röhögésben törünk ki, és a zsúfolt utcán eközben vkire ránézek, ak az is gondolhatja, h rajta röhögünk, pedig ez közel sem igaz.

egyszerűen bemagyarázod magadnak, pedig semmi okod nincs rá, gondolkodj ésszerűen és kész ;)

A munkahelyi stressz jelenléte kihathat egész életedre, és megoldása sem egyszerű. Ezért a stressz újhullámának is nevezik.

A munkahelyi stresszt külön kell kezelni az általános stressztől, hiszen nehezebben kezelhető és megoldható.