Az már elmebaj, ha lefekvés előtt meg a fáradtabb pillanataimban hangokat hallok "belülről"?

Nem úgy mint az igazi hangok, inkább mintha a gondolataim felerősödnének, egy kicsit "közelebb kerülnének a felszínhez". Például egy dallam van a fülemben este és jön egy hang ami szintén valamilyen dal és együtt szól vele, ütemtelenül összezavarva az eredetit. Igazából tudom kontrollálni, abba tudom "haggyatni" és arra a részre tudok ugrani a zavaró dalban ahova akarok, tehát olyan mint egy gondolat, de akaratlanul jön (feltör) és kicsit valóságosabb mint a többi gondolatom. Ez baj? Mással is van így? Emberi hangot egyszer kétszer hallottam így, és akkor is éppen amire gondoltam ott hirtelen túl hangos volt a gondolatom, ha ezt így lehet érteni. (tényleg nehéz elmagyarázni...)