Néha nagyon magam alatt vagyok, néha meg nagyon fent. Ez miért lehet?

Van, hogy napokra magamba roskadok, és nincs kedvem semmihez, legszívesebben fel sem kelnék, minden rossz és minden negatív. És van, hogy enne pont az ellentétét érzem: szinte már irreálisan fel vagyok dobva, teljesen pörgök, és olyankor nem figyelek semmire és senkire, semmi sem tudja elrontani a kedvem. És amikor az egyik átvált a másikba... Az szörnyű. Gondolom, sima hangulatváltozás, de nekem ez nagyon rossz, nem tudom kontrollálni, kezelni ezt a két végletet. Érzett már valaki hasonlót? Hogy lehet ezt kezelni?