"Alkoholizmust lehet elnyomni" titokban?

Nagyon bátor vagy, hogy ezt így felvállalod, és elismered, hogy baj van. Szerintem még mindig a szüleidtől kéne segítséget kérj, akármennyire is fáj. Ha mégsem döntesz úgy, akkor az interneten keress rá, rengeteg anonim alkoholista csoport van.

Minden esetre küzdj ellene, nekem az anyukám is alkoholista, és tönkre tette az életünk. Nem lesz könnyű, de ha erős az akaratod le tudod küzdeni.

Amúgy azt tudd meg, hogy titokban nem lehet tartani, ha iszol előbb-utóbb kitudódik. Sok sikert és erőt kívánok neked!!!!

A hozzád legközelebbi családsegítő központba menj el, és mondd el a problémádat. Valószínűleg azt fogják mondani, hogy menj el a pszichiátriára, és vesd alá magad alkoholelvonó kezelésnek. Ez az első nagyon nagy lépés, amit tehetsz. Ha további kezelésekre van szükséged, megmondják. Ha volt erőd felismerni a problémát, akkor le is fogsz tudni szokni az alkoholról.

Sok sikert hozzá!

Nekem a bátyám annyi idős, mint te, és ő is alkoholista. Csak akkor tud elaludni ő is már, ha ivott előtte. Ő azt hitte, hogy nagyon jól titokban tartja, hát nem. Én tudtam az elejétől fogva, de nem szóltam a szüleimnek. Aztán egyszer már nem bírtam tovább, és kiborult a bili. Én mondtam el a szüleimnek, hogy nagy baj van. A tesóm is szégyelli magát, mert ő is látja, hogy bántja a szüleinket, hiszen rendesen nevelték, és mégis. A bátyám jár pszichiáterhez, bárcsak azt mondhatnám, hogy sikerrel. De nem. Most már pszichológushoz is jár. Azóta egy kicsit változott a helyzet, de sajnos még így is iszik. Magát a kezelést titokban lehet tartani a világ előtt. Tehát az utcabeliek, a munkatársak nem tudnak róla. De mi, a családja igen. Szerintem az is sokat segítene neked, ha lenne valaki, akivel tudnál beszélgetni, aki közel áll hozzád, mondjuk a szüleid, testvéred, megbízható barát. Ők lehetnek a támaszod. Hidd el fontos, hogy tudd, számíthatsz másokra. Én már vígasztaltam a síró bátyámat nem egyszer, mert úgy érezte, hogy értelmetlen az élete. Pedig nem így van. Mi szeretjük így is. Sajnos konkrét tippet nem tudok adni. De szerintem próbálj beszélni a szüleiddel. Nem egyszerű, de hidd el könnyebb lesz utána. Ők is most magukban szenvednek, gyötrik magukat, hogy vajon mit rontottak el, és bántja őket, hogy nem tudnak segíteni neked.

Remélem, találsz megoldást erre a korán sem egyszerű helyzetre. Kitartást!

[link]

azt tudom,hogy ők jól és szigetváron is sikerrel járhatsz,bár az kevésbé mehet titokban

Először az embernek saját magának kell eldöntenie az agyában, hogy, mit is akar. Ha nem tud dönteni, akkor nem is akar leszokni az ivásról. Az alkoholizmust nem lehet "elnyomni". Vagy abbahagyom, vagy nem. Középút nincs!

Ez olyan, mint a dohányzás: még egyet, csak egyet, aztán abbahagyom. Aztán mégiscsak rágyújtok. Érzed az összefüggést? Nekem a hitem segített abbahagynom. 16.éve absztinens vagyok. Nem hiányzik egy csöppet sem. Nem mondom, voltak olyan álmaim is, amikor ittam, és amikor felébredtem, megkönnyebbültem, hogy csak álom volt. Az, hogy 21 évesen lehet-e valaki alkoholista, nem tudom, mert nehéz rá válaszolni. Nem tud az ember határvonalat húzni, hogy no, mostantól valaki az. Hosszabb idő kell hozzá. Sajnos, az emberek hozzáállása is rossz, mert valakire, aki egy kicsit is iszik, rögtön azt mondják, hogy alkoholista, pedig távol áll még tőle. A legtöbben meg nem is akarnak segíteni. Egy döglött kutyát hamarabb észrevesznek az árokparton, mint egy földön fekvő embert, aki talán csak rosszul lett, nem is részeg.

Csodálkozom édesanyád hozzáállásán, hiszen egy anyának segítenie kellene a gyerekén. Vagy talán már tudott róla, és nem hiszi, hogy meg akarsz javulni? Bizonyítsd be neki, hogy szereted őt, és érte megoldod a problémádat. Szeretettel: Papa