Kire milyen hatással voltak az iskolai bántalmazások?

Gyerek koromban, elég sokat bántalmaztak, ami miatt iskolát is váltanom kellett. Sajnos nem a szokványos utat jártam be emiatt.

A személyiségem olyan volt, hogy nem mertem kiállni magamért, vagy vissza szólni, csak tűrtem, és sírtam otthon. Titokban tartottam az egészet, mert soha nem állt mellettem senki aki ebből kitudott volna segíteni. Sem a szülők, sem az osztálytársak, sem a "haverok", illetve a tanárok sem foglalkoztak ezzel, legtöbbször nem is látták mi történik. Barátaim nem nagyon voltak.

Gyakran rúgtak fel az iskolában az udvaron, vagy állítottak alacsony kerítésnek háttal, hogy utána mellkason ütve hátra essek rajta. Direkt 2 órával későbbi busszal mentem haza minden nap, hogy még véletlenül se találkozzak ezekkel az emberekkel. A buszon is megalázást kaptam, a hajamba köptek, a dolgaimat szétdobálták, vagy a telefonomat vették el, így engem a buszon tartottak a következő településig, mert csak ott adták vissza ahol ők leszálltak. A szomszédos településről kb másfél óra volt haza gyalogolnom.

Az iskola váltás meghozta az eredményét, de úgy érzem már túl késő volt. 4 évig kellett abban a terrorban élnem, de a hatása majdnem 20 év múlva is érződik, és kezd felerősödni, amitől kicsit tartok.

Elhatároztam, pár hónapja, hogy változtatok ezen, és ahelyett, hogy kényszeresen próbálnék megfelelni másoknak, hogy a konfliktust elkerüljem, elkezdtem kiállni magamért szépen kis léptékben, hátha ez képes megtörni ezt a vastag jeget, ami bennem van.

Jelenleg úgy állok, hogy egy-egy ilyen konfliktus után 4-5 napnyi nagyon durva bűntudatot és depressziót érzek. Miután kihevertem, kicsit jobban érzem magam, hogy na most sikerült kiállnom magamért, de nem tudom megéri-e.

A konfliktus előtt mikor kigondolom, hogy mit mondjak vagy csináljak, több órás előkészülettel jár, és amikor megtörténik, akkor közben nagyon remegek, illetve a szavakat is rettentően nehezen mondom ki, mellette még a levegővétel is iszonyat nehéz.

Úgy gondolom, ez az egész vissza fog az életben, hogy érvényesülni tudjak és kiálljak magamért rendesen.

Van olyan aki hasonlóan érzett vagy érez és sikerült bármiféle eredményt elérnie pozitív irányba?