Mi lehet az oka annak, hogy néha mintha beleragadnék helyzetekbe, nem szeretnék mozdulni, változni?
Sima OCD szindróma?
Vagy csak a depresszió tipikus jellemzője?
Nem hiszem, hogy változástól való félelem lenne...
Meg a lustaságban sem hiszek, mármint abban nem, hogy a lustaság egy tulajdonság lenne, az inkább reakció valamire, pontosabban annak hiánya...
Más is szokott így érezni, hogy nem tud lépni, továbblépni, haladni?
Pl. néha nehéz elindulnom egyáltalán otthonról, mert annyi minden teendőm van hirtelen otthon, vagy a munkahelyemen szeretek ott maradni munka után is, akár órákat is, mert nincs kedvem, erőm hazamenni, de szerintem ez már nem normális...
Mondjuk a puszta kialvatlanság és fizikai és lelki fáradtság biztos belejátszik, mert ezeket egyértelműen érzem...
válasza:Nem diagnosztizálom magamat, illetve nem magamat diagnosztizálom: a depressziómról papírom van szakembertől, OCD-t csak gyanítok, egy barátom mondta, ezért kérdezem.
Ha magánba is ír bárki, úgyis ide fogok válaszolni, hiszen ez az oldal lényege szerintem: az anonimitás.
Általában szívesen töltök ki online kérdőíveket, úgyhogy küldd bátran!
Amúgy voltam már terápián sok éve, pár évig.
válasza: válasza:Pontosan így vagyok én is. Ha elmegyek valahová, nem akarok hazajönni, de otthonról elindulni is ugyanúgy brutál nehéz.
Anyámhoz szoktam menni látogatóba, de már indulás előtt napokkal rosszul vagyok belé, hogy menni kell. Mikor még ott vagyok, akkor azért, mert vissza kell jönni. De ugyanez van, ha barátokhoz megyek is.
Az alapvető elemek közül ez egyértelműen a föld vonzása, de ez ezoterikus vonal, nem a mentális egészségé, és különben sem válaszol a miért kérdésemre, ráadásul én nem is mindig vagyok ilyen és nem is mindig óta, de vannak időszakok, amikor igen.
Nagyon jól ismerem ezt az érzést, hogy program tervezése, aztán a pánik, hogy el kell indulni... Vajon össze tudok készülődni addig...? Fura...
Pláne az a fura nekem, hogy tényleg nem mindig vagyok ilyen, és arra vágyom, hogy könnyed legyek, mint egy pihe, nem pedig ilyen nehéz és nehézkes, mint ahogy most is érzem magam, mintha szellemek tartanának fogságban, viszont azt tudom, hogy én teremtem a saját szellemeimet is, ahogy mindenki másnak is vannak, mindenki a saját szellemeivel harcol, ám nem értem, hogy miért teremtek olyan szellemeket, amelyek nem engednek moccanni, lefagyasztanak...?
És örülök annak, hogy emlékszem a fürge énemre, a könnyed, légies, mozgékony, spontán énemre, akkor most miért vagyok mégis az ellentéte...?
Tán megterhelő életesemények miatt...? Feldolgozás alatt...? Talán... Remélem... Hogy ez is csak átmeneti, és el fog múlni, és én újra könnyed leszek!
Két órával korábban kelek reggelente, hajnalonta, hogy legyen időm nyugodtan elkészülni, és még így is el tudok késni a munkahelyemről...
Szóval tán csak a kialvatlanság minden beragadás oka...? Ha későn is alszom el és hajnalban kelek...
Lehet...
Neked, 5. válaszoló állandó ez az érzésed vagy változó?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!