Nem vagyok boldog?

Tanácsot szeretnék kérni. Ha logikusan végig gondolom az életemet, semmi okom nincs hogy panaszkodjak: 32 éves F vagyok, elfogadó, támogató családban nőttem fel, jól fizető állásom van, nem kell megélhetési gondokkal küzdenem, jól működő párkapcsolatban élek évek óta. Alapvetően mindenki nyitott, életvidám embernek ismer, a visszajelzések szerint is jó társaság vagyok, de a valóság az hogy közben nagyon őrlődöm lelkileg és nem igazán találom az okát se megoldást bármit próbálok tenni ellene, elterelni a gondolataimat. A környezetem ebből semmit nem érez vagy lát, mert nagyon jól el tudom rejteni, meg aztán bolondnak néznének hogy apróságokat felnagyítok vagy hülyeségeket gondolok túl és nem értenének meg, hiszen másokhoz képest ezek nem valóságos problémák. Vannak időszakok mikor könnyebb de sokszor esek letargiába és nagyon nehezen mászok ki belőle. Mondhatni minden tökéletes, mégsem vagyok boldog. Valószínűleg bennem van a hiba csak tudnám micsoda. Van itt olyan aki hasonló cipőben jár?