Váltani munkahelyet egy olyan létrejöhetetlen románc miatt, ami rányomja a mindennapokra a pecsétet?

Szerelmes vagyok az egyik kollégámba. Ez nem rajongás, hanem szerelem, és ha nem is a szerelem része, de a vonzalom erősen viszonzott. Ő egy házas, 43 éves férfi, 2 gyerekkel. Én 27 éves szingli nő vagyok.

Sosem akartak és nem is állt szándékomban házas emberrel kezdeni, de túl közel kerültünk egymáshoz. Csókolóztunk, más nem történt. Ő megkért, hogy legyek vele. (Burkoltan legyek a szeretője) Én pedig azt mondtam neki, hogy nem tudok és nem is akarok olyannal lenni, akit otthon a család vár. Azt is elmondta, hogy ő meg csak biztosért cserébe zárná le a jelenlegi kapcsolatát. Ezek szerint engem nem tart biztosnak.

Így nem mentem bele a románcba, de borzasztó nap mint nap látni, vágyni rá, főleg, hogy ő úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Közben meg nincs otthon nála rendben semmi, folyamatosan azt mondja, hogy kihalt a tűz, velem meg olyan jó lenni. De ha olyan jó velem, és otthon amúgy is kihalt a tűz, akkor miért nem zárja le azt a kapcsolatát? Én nem vagyok hajlandó B terv lenni.

Már azon gondolkozok, hogy munkahelyet váltok. Pedig nagyon szeretem a jelenlegi pozíciómat, jól is fizet. Nem tudom, hogy találnék-e hasonlót, mivel kisvárosban élek, kevés lehetőséggel.

Az viszont kikészít, hogy nem tudom őt kiverni a fejemből. Meggátol minden továbblépésben, mert képtelen vagyok más férfit látni. Nagyon beleszerettem. Csak a szenvedést érzem, amiért nem lehet teljesen csak az enyém, egy kis része viszont nem kell, annál többre tartom magamat.