Nagyon megvisel a 30. születésnapom. Hogy hozzam be ennyi idősen az elmaradt dolgokat?
Holnap leszek 30 éves. Egész évben ettől rettegtem, így próbáltam nem figyelembe venni. Facebookról évek óta levettem a dátumot, ezért sokan nem fognak köszönteni szerencsére.
Úgy érzem az elmúlt 10 évem eltelt a semmivel. Jártam főiskolára, ott még voltak barátaim, aztán ahogy vége lett, eltűnt mindenki. Bekerültem egy munkahelyre, ahol egyedül dolgozok azóta is. Nagyon magamnakvaló lettem. Nem is igényeltem már a társaságot. Csak így mentek a napok, hónapok, de nulla élménnyel gazdagodtam. Nem találtam meg életem párját sem. Azt hallgatom sokaktól, innentől már a lejtmenet jön. Nehezebb lesz gyereket vállalni, ha egyáltalán összejön. Idős anyuka leszek majd. Nehezebb lesz párt találni.
Mióta dolgozok, kb azért spórolok, hogy egyszer legyen egy lakásom, de úgy érzem ez a cél csak távolodik. Hiába gyűjtök össze x összeget, a lakások ára csak magasabb lesz.
Úgy érzem nem értem el semmit az életben, amit 30 éves korra már szokás.
Hülye kérdés lenne, hogy hogyan lépjek túl ezen. Mert nem lehet túllépni nyilván. Az évek telnek.
Sokkal fiatalabbnak néznek mindig, így akik nem tudják a születési évem azt hiszik bőven huszonéves vagyok. Csak most már el is kezdtem titkolni a korom, nehogy megtudja valaki. Teljesen beleőrültem ebbe. :(
Hogy hozhatok be dolgokat, amit évek alatt nem sikerült megvalósítanom? Lehetséges ez még? Tudom későn kapcsoltam...
Most már ne azon agyalj, hogy mit hagytál ki, mert nem érdemes. Nézz előre, tök jó életkorban vagy, egy csomó minden áll előtted. Utazás, élmények.
Bárcsak 30 lehetnék!
Nekem a 40 volt tragédia.
El kellene kezdened társaságba járni, mert egy jó kapcsolat sokat lendítene rajtad.
Hát, ebben jó tanácsot lehetetlen adni. Tudod, én hogy éltem? Ma azt mondanák; ösztönlény szinten. Mindig a koromnak megfelelő dolgokat csináltam. Gyerekként játszottam, kamaszként feszegettem a határaimat, lázongtam, hülyeségeket csináltam és begyűjtöttem az érte járó pofonokat. Csajoztam ezerrel, zenéltem, lumpoltam. Fiatal felnőttként család, munka mellett 2 diploma, amiket végül nem hasznosítottam. Másod-és harmadállás, hétvégén kőműves, vagy sírköves melletti meló. Gyerekek, akiket 15 évvel később hasonló dolgokra biztattam,mert minden korszakot meg kell élni. Óhatatlanul visszaüt, ha valamelyik kimarad. A mai fiatalok élete meg van erőszakolva.
Szóval ne sajnáld az elmúlt éveket,az mind a te épülésedet szolgálta.
Most 65 éves tollahullott öreg csókaként azt mondom, ha újrakezdhetném, megint így csinálnám. (Mondjuk, az alkoholizálást - mert az is volt - kihagynám.
Ne hasonlítgasd másokhoz magad, nincs értelme, az élet nem egy lóverseny.
Én sokkal idősebb vagyok, mint te, de örülök, hogy még van jó pár évtizedem élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!