A pszichiátrián miért bevett szokás a begyógyszerezés/szedálás?

Mert egy dühöngő, önveszélyes emberrel egy légtérben sem lehet meglenni, nem hogy még terápiát folytatni.

Sajnos nem csak ott.

Tény, hogy néha felesleges, vagy legalábbis nem azzal kéne kezdeni, de sok esetben meg nincs más megoldás.

Mert egyszerűbb, mint ténylegesen foglalkozni a beteggel. Én nem vagyok gyógyszerellenes, ha szükséges a gyógyszer, akkor persze, de a pszichiátrián egytől-egyig mindenkit begyógyszereznek és élő zombivá változtatnak.

A férjem urológiai problémával került kórházba. Olyan nyugtatót kapott, amitől szó szerint megbolondult.

Kedves utolsó, akkor lehet te még nem tapasztaltál ilyet. Anyum a krónikus belre került 4 hétre, ahol is adtak neki fájdalomcsillapításként , amitől látomásai, rémálmai voltak. De leglább egész nap olyan kába volt, hogy senkinek nem tudott szólni, hogy tele a pelenka, vagy hogy szomjas. Hazahoztuk. Nagyjából 4 hét volt mire kitisztult a tudata, mire az elvonási tünetek okozta fájdalmai megszűntek.

#8 Igen, hasonló volt nálunk is. Rémálmok, hallucinálás, téveszmék. Ráadásul otthon is szedte, mert ezt írták a háziorvos felé. Eltelt egy hónap, mire rájöttünk, mi a baj. Hónapokig tartott, míg teljesen rendbejött.

Nem mindenkit. De én láttam a zárton olyan szinten dühöngő beteget, hogy azt elképzelni sem tudod...