Vagdosás nyomai örökre megmaradnak?

Szerintem azt akarta kifejezni nem túl cizelláltan a 11. válaszoló, hogy annyira abnormális dolognak tartja az öncsonkítást, hogy sürgősen a pszichiátriára küld téged.

Van benne ráció, mármint egyetértek vele valamennyire, bár nem a stílusában, ám szerintem pszichológussal kezdd, és ha ő nem tud a beszélgetős terápiájával segíteni, akkor fordulj tényleg pszichiáterhez gyógyszerért.

Amúgy meglepő a korod, mert én is sokkal fiatalabbnak gondoltalak, így meg aztán pláne a pszichológusnál a helyed egy jó kis áskálódós terápiára, ahol megértheted a helyzetedet más szemszögből is, esélyed lehet a traumafeldolgozásra és ha lelkiismeretes a pszichológus, úgyis eltanácsol, ha nem tud segíteni rajtad, de hogy bőven van mit a múltadban áskálódni, az hétszentség, és én tényleg pszichológusi - csak beszélgetős - terápia pártján vagyok.

Mondjuk az legalább jó, hogy bevallod, hogy féltékenység és harag.

Tulajdonképpen nehéz arra válaszolni, hogy a vagdosás nyomaival mi lesz, mert mindenki inkább vissza akar kérdezni, hogy de mégis mi van veled?

Sajnos fogalmam sincs mennyire marad meg. Hát, ha már a bosszúnál is tartasz, szurkolok, hogy ez ne igazán az öncsonkításban valósuljon meg, és a bosszú után jöjjenek más érzések is. Mondjuk hogy magad miatt örülj valaminek, és ne mások rossz érzésén keresztül.