Vagdosás nyomai örökre megmaradnak?

Ez csak annyiban segít, hogy nem kapsz el rögtön valami vírust vagy bacilust, amelyet a pengével vinnél bele a testedbe. Attól még idegen testet teszel a testedbe megsértve azt, aminek nyoma marad, a kettőnek semmi köze egymáshoz, max. annyi, hogy ha még azt sem tennéd, akkor tán tényleg hamarabb elfertőződne és akkor biztosabb lenne, hogy nyomot hagy.

Mi lenne, ha inkább nem bántanád magad? Pszichológus látott már?

Ha azt írom, hogy minden egyes vágásod örökre látszani fog, akkor abbahagyod? Ne bántsd magad!!! Te csak egy vagy és nincs belőled még egy, még akkor sem, ha netán van egypetéjű ikertestvéred, akkor is külön emberek vagytok!

Bizonyára olyan mély lelki fájdalmad van, hogy azt a testeden is szeretnéd érezni és látni, ám a lelki fájdalom kezelhető, pszichológus segítségével, beszélgetéssel, amikor egy terápia után minden fájdalom már csak emlék marad, viszont ha folytatod a saját tested vagdosását, akkor lehetsz akárhány éves is később, örökre emlékeztetni fognak a sebhelyek a nehéz gyerekkorodra vagy fiatalkorodra, miközben akár túl is léphetnél rajta egy terápiával.

Hány éves vagy?

Ha még iskolás vagy, kell, hogy legyen iskolapszichológus az iskoládban.

Tudom, hogy menő az önvagdosás bizonyos körökben, de nem az, mert hosszútávú negatív következményei lehetnek rád nézve.

Én azt csináltam kiskoromban, amióta csak írni tudtam, hogy fogtam egy írószert meg egy papírt, és leírtam rá mindazt, ami frusztrált vagy bosszantott, aztán pedig összegyűrtem, összetéptem, elégettem a papírt vagy lehúztam a wc-n. Nálam ez tökéletesen működött feszültséglevezetésnek, ajánlom neked is!

Az viszont, hogy a saját testedet megsebesíted súlyos problémákra utal, amit kezeltetni kell sürgősen.

Én 13 évesen próbáltam meg először öngyilkos lenni, szóval tudom, milyen a fájdalom és a szenvedés. Mégis terápia után vagyok és megtanultam boldognak lenni, magam mögött hagyni a múltat, felelősséget vállalni a saját boldogságomért és tenni is érte. Neked is sikerülhet, kérj szakmai segítséget! Nem vagy egyedül, még ha úgy is érzed néha, ez csak a depressziód szava! De van segítség! Ne bántsd magad, mert belőled csak egy van és nincs még egy, ezért értékes vagy!

Ha a szüleidtől és a gondozóidtól nem tanulhattad meg, hogy hogyan kezeld a feszültségeidet, problémáidat, negatív érzelmeidet, az nem a te hibád! Vedd kezedbe a saját sorsod, boldogságod, legyél akár hány éves, mert különben csak az enyészet marad, a sötét örvény, ahonnan nehéz a visszaút egyedül! Kérj szakmai segítséget!!!

Ne vagdosd magadat, mert az teljes mértékben abnormális, még úgy is, hogy érthető mind a divat részéről, mind a mérhetetlen lelki fájdalmad fizikaivá tételéből. Sportolj aktívan, kínozd úgy a tested, hogy annak legalább megadd az esélyét, hogy akár még jó is legyen belőle, mint egészség vagy győzelem! A testi fájdalmakat már úgyis jól viseled ezek szerint. Vagy érzésteleníted is magad?

Hidd el, hogy bármilyen nyomorultnak is látod bármikor magadat, az csak ideiglenes, és bár én is hányszor éreztem magam olyan sötét gödörben, amelyből semmiféle kiutat nem láttam és saját magamat akartam eltemetni benne önsajnálatból, nagyon sok év alatt kiderült, hogy ezek a gödrök mind fájdalomból vannak, és más nézőpontból napos réten útelágazások, ahol életünk minden egyes pillanatában ott a választás lehetősége, hogy hogyan tovább!!! Nekem ehhez már vagy harminc évet is le kellett élnem, hogy ezt megtudjam, neked annyi sem kell, remélem, mert ez egy nagy csoda, hogy mennyi minden múlik a nézőpontokon!

Kérlek, hogy ne bántsd soha többé magadat, a testedet, de a lelkedet sem, mert valami oka van, hogy erre a világra jöttél, és azt nem tudod megvalósítani, ha közben a saját szárnyaidat szeged folyamatosan! Szállj szabadon, fájdalmaktól mentesen, tisztán és valósítsd meg azt, amiért születtél, hogy szerethess és hogy szeretve legyél, amiből nem kaptál eleget te sem, de annyira, hogy képes vagy saját magadat bántani, hát mekkora fájdalom lehet már mögötte!

Kérlek, hogy ne vagdosd magad többet soha!!! Mindig van más lehetőség! Menj el küzdősportolni és öntsd a harcokba a haragodat, hogy jól tudd levezetni, járj futni és menj ki lakatlan területre és kiabáld ki magadból, mindazt, ami fáj, és fess, zenélj, alkoss bármit, amelyben kifejezed a fájdalmaidat, csak a testedet ne bántsd kérlek!!! Nem vagy egyedül!!!

"Féltékenység, harag, gyűlölet és bosszú." Csupa negatív érzés.

Azoknak a figyelmére vágysz, akik iránt így érzel.

Az életkorod meglepett, azt hittem 14-18 vagy.

Itt mindenkinek pszichológust javasolnak, de én most először javasolnék ilyent. Neked.

Ennek semmi értelme, lehet, hogy nem is érdekli őket.

Menj pszichológushoz, ne cseszd el az életed!

A bosszú téged emészt fel.

Ahelyett, hogy élnél -távol tőlük- békében, boldogságban gyötörni akarod őket, meg magadat...ez nem jó életcél.