Mi mást lehet kezdeni olyan paranoiás beteggel, aki a fejébe vette, hogy őt megfigyeli a rendőrség, érvekkel nem lehet hatni rá, pszichiáternél volt, gyógyszereket is kapott / kap, amik hatottak ugyan, de továbbra is ettől retteg?

A nővérem paranoiás (pszichiáternél is voltunk aki megerősítette ezt, ami egyértelmű laikusnak is) mert folyton azt képzeli be, hogy őt a rendőrség megfigyeli.

A pszichiáter amúgy azt mondta, hogy a paranoid pszichotikus zavar elég gyakori, az emberek 1%-ánál előfordul, és mivel a megfigyeléseket a legtöbben a rendőrökhoz társítják, így azok fordulnak elő a leggyakrabban, hogy rájuk gyanakszanak.

A pszichiáter akinél voltunk, (aki egyébként egy elismert szakember a városunkban) megállapította nála, hogy paranoiás (nyilván az) és szociális szorongása is van, és gyógyszert is kapott.

A pszichiátrián is bent feküdt egy hetet hogy megnyugodjon, mert akkor már az idegösszeomlás szélén volt a pániktól. A "kamerakattogásos" hallicinációi a gyógyszer hatására megszűntek, a szociális szorongása is javult a gyógyszerek hatására, azonban majdnem fél év után most megint mondja, hogy őt megfigyelik és ebben ő BIZTOS, mert azt állítja, hogy neki ez "empirikus tapasztalatokon alapszik"...

Eleinte azt hitte, hogy én kameráztam be a szobáit, mert, hogy mi a családdal arra gyanakszunk, hogy nekem ártani akar, emiatt még 100 ezer Ft-os hazugságvizsgálatot is csináltatott (belementem, mert mondom, ha ez megoldás erre és megnyugszik, akkor megér annyit.. de pénzkidobás volt, mert most megint ebben hisz...).

Mondtam azt is, hogy engem kellene akkor hazugságvizsgálóra tenni, hogy bebizonyítsam, hogy NEM GYANAKSZUNK ERRE, mire mondta, hogy azért ragaszkodik ahhoz, hogy őt rakják rá, mert a félelme akörül forog, hogy bármi miatt is megfigyelhetik és, hogy legyen egy valami, amivel megvédheti magát egy tárgyaláson, ha megvádolják, ugyanis a poligráfos hazugságvizsgálatot elismerik bizonyítékként. Mondom oké, legyen, csak utána legyen elég és nyugodjon meg végre.

"Mindenhol rendőrautókat lát". Hiába mondom neki, hogy azért lát rendőrautókat, mert IGENIS VANNAK RENDŐRAUTÓK AZ UTAKON, erre ő mondja, hogy mindig ott vannak ahol ő és ilyen véletlenek nincsenek. Mondom ez nincs így, csak pont úgy szűri ezt le, mint amikor valaki akar egy új autót venni és utána az utcán mindig észreveszi azt az adott típust... mintha mindenhol ott lennének, pedig előtte is annyian voltak, csak nem azokra koncentrál... hozzátettem még, hogy és igen DE, véletlenek is vannak, olyannyira, hogy simán lehet 5-6x is ugyanazt a számot dobni egymás után dobókockával, sőt, egy professzor pont ezzel találta meg, hogy mi volt az ami valódi dobások voltak, és amit a diákjai írtak le találomra, ők ugyanis nem tettek bele sokszor megismétlődő elemeket, márpedig valószínűbb, hogy ha valódi dobásokról van szó, akkor előfordul benne akár több ilyen véletlen is. Ez sem győzi meg. Illetve az sem, hogy a rendőrök ha valakit meg akarnak figyelni, akkor azt nem ilyen nyilvánosan teszik, hanem civilben... ez sem győzi meg. Meg mondom a rendőrök az igazi bűncselekmények esetén sem tartanak ilyen mélyreható, sokáig elhúzódó megfigyeléseket, mint amiket ő beképzel, nem hogy egy olyannál, aki nem követett el semmit és nem is gyanús... ez sem győzi meg, semmi.

Érvekkel abszolút nem tudok hatni rá még úgy sem, hogy logikailag nem tud megbuktatni és objektív szempontok alapján is rámutattam többször is, hogy miért hülyeség az amiket gondol és miért nem lehet úgy, de hajthatatlan. PONT olyan vele ebben a vitatkozás, mint egy laposföld hívővel. SŐt, még ezzel is érveltem neki, miután mondta, hogy "ő látja, hogy őt megfigyelik". Mondom kinézek az ablakon és én is azt látom, hogy lapos a Föld, mégis tucatféleképpen be tudom bizonyítani azt, hogy nem lapos... erre ő mondja, hogy "az más", de nem tudja megvédeni érvekkel úgy, ahogy én cáfolni tudom érvekkel.

Folyton mondja, hogy nem érti meg, hogy miért figyelik őt meg, amikor nem csinált semmit... és ezt az utolsó mondatot is mindig hozzáteszi nekem, mintha én, vagy a szobája be lenne drótozva és akarná, hogy hallják. Nem tudom meggyőzni róla, hogy ez az egész úgy hülyeség, ahogy van.

Azt mondja, hogy vagy abbahagyják a megfigyelést egyszer, amire én azt mondom, hogy nem hagyják abba, mert nincs kinek és nincs mit abbahagyni. A másik amit mond, hogy egyszer majd felveszik vele a kapcsolatot és elmondják, hogy miért figyelik meg, erre meg mondom neki, hogy nem fogják felvenni vele a kapcsolatot soha, mert nincs kinek felvennie vele a kapcsolatot és nincs miért. Mondtam neki, hogy két utat választhat. Vagy így éli le az életét, hogy végig paranoiás és olyan dologban hisz, ami kb esélytelen, vagy felveszi a kapcsolatot hozzá hasonló, de kigyógyult paranoiásokkal (ez fontos lenne, mert nem akarnám, hogy erősítsék benne a paranoiát) akik talán jobban tudnának hatni rá mint én.

Mit kellene tennem? Egyelőre az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy keresni valami csoportos terápiát, illetve ebből a betegségből kigyógyult embereket, hogy esetleg ők hassanak rá, csak nem tudok ilyenről.