Fog ez változni valaha? (többi lent)
Most 17 éves vagyok.
Sohasem tudtam elfogadni magamat de ez az egész 14 éves koromban erősödött fel mégjobban.
Utálom magamat, utálom a testemet, utálom az életemet. Introvertált és szociális szorongó is vagyok szóval barátaim sincsenek. Ha szünet van vagy hétvége nem mozdulok ki itthonról sehova csak ha nagyon muszáj (pl: rokonokhoz megyünk).
A kinézetemet nagyon durván utálom, utálom az arcom, fogaim, hajam, szemeim, elöl hátul lapos vagyok, alacsony vagyok, az egész testemet utálom úgy ahogy van. Ebből kifolyólag nem meglepő hogy kapcsolatom se volt még soha, de olyan ember se volt még az életemben aki iránt éreztem volna valamit egyáltalán. Néha érzem azt hogy kéne valaki aki szeret, kéne egy kapcsolat de aztán mindig rájövök hogy ki lenne az a hülye aki ezt szeretné aki vagyok szóval ezek a "vágyak" gyorsan el is múlnak.
Ha felmegyek a közösségi médiára (insta, tiktok) és olyan szép lányokat látok hogy én boldog lennék ha fele olyan szép lehetnék mint ők, mégjobban elkeseredek.
Nem egyszer jutott eszembe az öngyil****** gondolata sem, már sh is volt nem egyszer.
Illetve ha a jövőmre gondolok hogy ha leérettségizek és dolgozni kell majd akkor nem látok semmit magam előtt. Lehet hogy az érettségiig se jutok el...
#16:03
Igen, szálljon ki mindenki aki konstruktív kritikával merészel jönni. Maradjanak a közhelyek, a "pszichológus", "jajjszegénykémtestképzavar", "teljesen jó vagy így drágám blabla" szintű válaszolók. 4-5 soros kommentek 0 tartalommal. Ez segít igazán
Mert az amúgy segít ha valaki lehülyéz.
De mindegy
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!