Ez egy elég "beteg" kérdés.. Ez borderlineként belefér?

Megpróbálok röviden, tömören fogalmazni. Lány vagyok, huszonéves. Van egy barátnőm, aki igazából nem barátnőm, mert kb le se sz*r, de rajta kívül nincsen egy barátom se. Iszonyúan féltékeny vagyok az összes haverjára, a pasijára pedig elmondhatatlanul. Elmeseli nekem, nem részletekbe menően, csak, hogy tudjam, hogy már lefeküdtek, kielegitettek egymást stb..Ez undorral tölt el. Napokig nem hagy nyugodni az a kép amit felvázol az együttlétükről.

Kiderül, hogy milyen programokat csinált más barátaival, miközben engem hatrahagy több hétre. Ettől azt kívánom, nagyon erősen, hogy bár meghalna. Mert akkor már nem venné el soha senki őt tőlem, se a hülye faszija, se a liba barátnői.

Aztán önkielégítéskor azon kapom magam, hogy rá gondolok... Arra, hogy a pasijával van. Miközben előtte egy órával kívántam, hogy bár tűnne el az élők közül.

Ez is betudható a rapid gyorsaságú hangulatváltakozásnak szerintetek?? Vagy mi ez? Egyáltalán nem jön be "úgy" a barátnőm, soha nem is volt köztünk semmi több barátságnál. Nagyon szép teste van, de az arca kifejezetten nem az esetem - hetero vagyok egyébként, nagyon max biszex - a személyisége mostanában pedig gyakran kifejezetten taszító számomra, mondom idegesít, utálom őt sokszor.