Végül is mi van velem?

En nem javaslom annyira a pszichologust, statisztika szerint valakinek az is jo mint monoterapia, valakinek a pszichiatria, valakinek a kevert. De te azt irtad, hogy fuggosegbe menekultel, ami mar nem pszichologiai eset, addiktologia ami pszichiatriahoz tartozik hatalmas reszben. Ezt pszichologus nem tudja kezelni, ahogy a cigizest sem vagy alkoholistakat, ez mind szenvedelybetegseg, amik mentalis betegsegek.

En tamogatom a pszichologus reszt, de elsosorban a pszichiatert. A pszichiater tudja megmondani, mi kell, mi nem kell. Az hogy milyen a nemed nem tudom. Az, hogy mindig voltak gondjaid a tanulassal jonni fognak hogy akkor ADHD, hiaba voltal depressziv, feszult hangulatban. Egy rossz kornyezetben felnoni is borzaszto szar. En is abban nottem fel.

Ahogy latom teged is eltartanak joforman, anyukaddal elsz, nincs melo, gondolom nincsenek megelegedve veled, enyhen szolva, ebben elegge hasonlitunk. Nagyon sok faktor amit leirtal az - nem akarok foteldiagnosztizalni - de major depressziora utal. En a helyedben kernek idopontot pszichiaterhez (beutalo kell), illetve elkezdenek pszichologushoz is jarni. En eloszor pszichologushoz jartam, es ajanlotta a pszichiatert utana, hogy gyorsan beallitsak a gyogyszerem korhazban, ami meg is tortent, mondjuk ezt mar a pszichiater ajanlotta a gyors beallitast.

Hogy mi van veled, az majd eldol akar pszichologussal akar pszichiaterrel es nem itt foteldiagnozissal.

Először is fogadd el, hogy ez valamilyen szinten egész életedben végig fog kísérni. Előéleted hatással van személyiségedre. De ez nem baj, így is lehet teljes az élet, sőt, megvannak ennek az előnyei is.

Másfelől viszont nem kell boldogtalannak lenned azért, mert eddig az voltál. Minden nap történhet valami, ami nagy változást hoz. Sosem késő elkezdeni!

Hogy kezdenék el kimászni ebből? Úgy is mondhatnám, mi az, ami jelenleg is segít felszínen maradni?

Lekötném magam valamivel. Munka, tanulás, hobbi. Hasznos dolgok, amelyekben örömödet is lelheted, ha jól választod meg. Segít elterelni a figyelmedet a helyzetedről, a pótcselekvésekről, sikerélményeket nyújt, és elismerést is kaphatsz.

Írtad, hogy emberi kapcsolataid voltak (ami sok hasonlóan érző ember esetén hiányzik). Lehet, hogy nem voltak elég mélyek? Nem nyíltál meg nekik eléggé? Persze, nem lehet csak úgy bepótolni most a tizenéves korban hiányzó szeretetkapcsolatokat, de lehet, hogy jót tenne neked, ha lenne valaki, akivel egy rugóra jár az agyatok. Ez még párkapcsolatban sincs mindig így!