Demens nagyszülő állapotának romlása?
Akinek van tapasztalata demens hozzátartozó állapotromlásával kérem segítsen. Nagymamám az utóbbi időben egyre aggasztóbban viselkedik, hétfőn megyünk vele orvoshoz (ha minden összejön), de kíváncsi lennék saját tapasztalatokra.
Az elmúlt pár évben "csak" feledékeny volt..elfelejtette hova tette a kulcsát, szatyrát, stb. Viszont az utóbbi 2-3 hónapban egyre aggasztóbb jelei vannak az állapotának romlásban (kb egyik napról a másikra alakult ki ez a romlás), agresszív lett, paranoiás (meglopjuk). Van amikor nem is lehet vele beszélni mert teljesen csak azt hajtogatja hogy mi meglopjuk, mi elvesszük a pénzét...stb. Egyszerűen lehetetlen vele ilyenkor kommunikálni pár napig. Aztán mintha misem történt volna felhív és csacsog hogy épp mit vett a piacon, kivel találkozott a postán stb. Ellátja magát, főz, mos, takarít, boltba jár, néha még nyugdíjas klubba is elmegy.
Kíváncsi vagyok kinél mik (voltak) a tapasztalatok hasonló helyzetben? A gyógyszer segített valamit (elmúltak a paranoiás időszakok)? Ilyen hasonló hirtelen állapotromlás után mint ami volt pár hónapja nálunk, lehet számítani újabbra mikor egyik napról a másikra pl nem fogja tudni kik vagyunk?
Köszönöm a válaszokat előre is
válasza:Nagyon nehéz a demensekkel, de ezek szerint még tud menni ide oda, nem is az a baj hanem hogy kikapcsolgat, nekünk feszt fent hagyta a gázon a reggelit stb és szénné égette. Eltéved a szobába! nem nem a "házába" hanem a szabályába! Képzelt támadói voltak, közbe 90% feletti látásromlása, csak fényeket látott azt is alig.
Mi elhoztuk ide, de mivel a hely nem volt jó, így a kinti részbe csináltunk neki, de ott mindene megvolt télen is, nagyon sokszor ki kellett menni hozzá (teszem hozzá babaőrrel figyeltük) természetesen ha kaja, víz stb kellett neki azonnal ott voltunk! Későbbiekben ez addig ment, hogy már aludni se hagyott bennünket, az alvászavaromból még ma is maradt.
Viszont amikor meghalt azt az egyet bántuk, hogy nem hoztuk be magunkhoz, de azé azt is el lehet képzeni, senkinek nem kívánom, de még is! Persze pelenkázni kellett, magától nem volt képes, azt se tudta hol van meg hányéves.
Eleinte volt rájátszás is, ezt is el kell ismerni, ha rájöttek szándékosan ugratott minket, a kispárnájával, öregbotjával és a rádiójával.
A pénzt "mi is elloptuk" mint nullád :) verte a falat reggeltől estig azt kellett hallgatnunk hogy őt elraboltuk és fogvatartjuk a pénzéért.
Lényeg! Amig menni tud és eltudja végezni a dolgát addig nektek jó! Az otthonok nem szeretik bevenni a nagyon eljutott embereket, ez tapasztalat volt, és sürgetni is lehet a bevitelt ha fizet az ember zsebbe... Kettőt választhattok ha úgy lesz! vagy hazaviszitek és kezdetét veszi a mindennapos tortúra, vagy otthonba adjátok.
válasza: válasza: válasza:Én nagymamám is, 3 gyereke volt, egyik fiatalon autóbalesetben elhunyt, ő is dolgozott nagyon sokat, nyugdíjas korában is járt takarítani házakhoz egy ideig, imádták, ajánlották egymásnak. Nehéz élete volt, mert egyedül nevelte a gyerekeket...
Ez a hétvégi találkozó nagyon megviselt engem és apukámat, mi voltunk nála 2-en, mert vittük a bevásárlást.
Sajnos vagy nem sajnos (?) nálunk az hogy egyikünkhöz költözzön vagy mi költözzünk hozzá nem lehetőség, mert nálunk mindjárt kisbaba születik. Tesómék most költöznek külföldre..szüleim pedig még nem nyugdíjasok, dolgoznak..de nem magyarázkodom, mert felesleges. Az otthont ki tudjuk neki fizetni szerencsére, csak úgy érzem hosszú és nehéz folyamat előtt állunk, ezért is vagyok kíváncsi személyes történetekre és tapasztalatokra azontúl mint amit a webbeteg-en írnak...
Köszönöm a válaszod, nehéz lehetett nagymamádat ápolni, és hogy az alvászavarod még ma is megvan ez külön rémisztő. Apán látom azt is hogy ez a pár hónap is megviselte hogy szeretett anyukája kifordul magából... és szidja mint a bokrot...nincs egy nyugodt perce, mert mikor mama jókedvű, akkor is azon izgul mikor jön a következő elborulás...és éppen kit fog szidalmazni. Kíváncsi vagyok hétfőn az orvos mit mond..próbáltuk már régebben is orvoshoz vinni...de mindig csak hajtogatta hogy ő nem bolond...lehet kicsit erősebbnek kellett volna lenni
válasza:Én már 9 évesen tapasztaltam magamon a demenciát, amikor fél órán át zokogva kerestem a piros ceruzát, amit aztán érdekes módon megtaláltam a kezemben.
Idő embereknél sokat segít, ha a környezet ráveszi a gyakori folyadék fogyasztásra, mert sokszor a kiszáradás okozza a gondokat. Nem véletlen az angoloknál a gyakori tea ivás. Aztán az időseknél nem szabad komolyan erőltetni az absztinenciát, kevés alkoholos ital tágítja az agyi ereket, javítja a vérkeringést. Nem véletlen, hogy szintén angol regényekben, novellákban a pletykálkodásra vagy kártyázásra összeülő öregasszonyok serrit, puncsot vagy más szeszes italt fogyasztanak kis adagban. Jobban megy akkor a bridzs is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!