Miért beszélek össze-vissza autistaként mikor zavarban vagyok?

Erős szorongásnál ezek nem "átlagos" tünetek?

Az az érzésem, hogy bárki tud ilyeneket produkálni, ha hatékonyan megfélemlítik.

Az autizmus szerintem ezt annyiban befolyásolja, hogy bizonyos társas érintkezéseket messze nem tudsz olyan lazán venni, mint az "átlag".

Nem vagyok szakértője a témának, talán pszichoterappal kéne beszélned erről.

Úgy tudom, hogy a fősodrat az autizmust genetikainak tulajdonítja.

Vannak fogalmak amiket meg figyelmen kívül hagynak:

- epigenetika

- neuroplaszticitás

- magzati létélmény

- születési trauma

- első méhen kívüli 6-7 hónap, amikor szerencsés esetben testileg is egynek élei meg magát a gyermek a harmóniában lévő anyával

- az első 1 év amikor jó esetben érzelmi egység van az anyával

Na itt az első méhen belüli 9 hónapban és méhen kívüli 1 évben sokminden félre mehet, ami komoly zavarokat okozhat.

Az autizmus és az ADHD együttes előfordulása kihívásokat jelenthet a kommunikációban, különösen stresszes vagy zavarba ejtő helyzetekben. Az autizmus spektrumzavara (ASD) összetett állapot, amely befolyásolhatja, hogy az egyén hogyan értelmezi és feldolgozza a társas interakciókat, a verbális és nem verbális kommunikációt, valamint a környezeti ingereket. Az ADHD (Figyelemhiányos és Hiperaktivitás Zavar) tovább bonyolíthatja a helyzetet, mivel ez befolyásolja az összpontosítási és impulzuskontroll képességeket.

Amikor valaki zavarban van vagy stresszes, akkor az agy túlterhelődhet a feldolgozandó információk mennyiségétől és több erőforrást igényel a helyzet kezelésére. Az autizmusban és ADHD-ban érintett személyeknél ez a túlterhelődés gyakran még intenzívebben jelentkezik, mivel nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez és nehezebben kezelik a kognitív terhelést. Ez okozhatja, hogy zavarban lévő állapotban össze-vissza beszélnek.

A hebegés vagy habogás nem jelenti azt, hogy valaki hazudik, csupán azt, hogy nehezen tudja kifejezni gondolatait vagy érzéseit verbális formában. Az, hogy későn derültek ki nálad ezek a problémák, valószínűleg azt jelenti, hogy kevésbé volt lehetőséged célzott támogatásra és fejlesztésre, ami segíthetett volna a kommunikációs készségeid javításában.

Néhány stratégia, amit kipróbálhatsz:

Kommunikációs készségek fejlesztése: Beszélgetéseket gyakorolhatsz biztonságos környezetben, például családtagokkal vagy barátokkal, akik támogatnak és megértik a helyzetedet.

Relaxációs technikák: A stresszkezelési technikák, mint a mélylégzés, meditáció vagy jóga segíthetnek csökkenteni a szorongást és növelni az önbizalmat.

Szakember segítsége: Beszédterapeuta vagy kommunikációs tréner segíthet specifikus technikákat tanulni, amelyek javítják a beszédkészségedet.

Önelfogadás és türelem: Fontos, hogy megértsd és elfogadd saját korlátaidat, és türelmes légy magaddal.

Kognitív viselkedésterápia: Ez a terápiaforma segíthet a negatív gondolkodási minták átalakításában és az önbizalom növelésében.

Fontos, hogy ne érezd magad egyedül ezzel a kihívással és kérj segítséget szakemberektől, ha úgy érzed, szükséged van rá. Az egyetemi tanulmányaid sikere azt mutatja, hogy képes vagy megküzdeni a kihívásokkal, és ez önmagában is jelentős eredmény.