Kárt tettem magamban. Mi lenne helyes?
Nem szeretném leírmi mit tettem magammal most az éjjel.
Nagyon lenyugodtam és egyre jobban megakarok halni. Csak nem merem megtenni.
Nyar elején tettem ilyet magammal. De akkor találtam egy hobbit.
Igazából azért tettem ezt magammal mert volt egy barátom akit szerettem és megbántottam nagyon azzal hogy nem biztam benne mert bennem van gyerekkori traumákból hogy faképnél hagynak és hát az életem egy szenvedés mer családom sincs a testvérem teljesen szétzilálta az életem és szenvedek gyerekkorom miatt és a 0 család miatt, anyukám mentálisan beteg és hiányzik.
Rájöttem hogy ez nem élet vagy tényleg véget kell vetni vagy meggyógyulni de az utóbbira nincs esély így csak az első maradt de sajnos elég gyáva vagyok megtenni de nem állapot hogy csak szenvedek. Senki nem szeret vagyis de vannak akik szeretnek és becsülnek rájöttem de egy csődtömeg vagyok.
Egyedül maradtam nem baj megszoktam ezt 19 évesen kicsit ittam is antidepresszánst szedtem be ami nem hat 3 darabot de nem vagyok részeg szerintem. Az antidepresszáns tényleg nem hat ez csak egy zöld vitamin kb
Lehet írni hogy pszichológus , de volt már itt pszichiátrer is . Csak a pszichológusom leszarta igazából sőt ez tudom hihetetlennek hangzik de sokszor mondta hogy amilyen életem volt nem csoda hogy megakarom magam ölni de nagyon erős vagyok. Én nem erős akartam lenni.
Testvérem tette tönkre az életem és sokszor agresszív gondolatok jönnek a fejembe hogy megkell ölni a gyerekeivel együtt de nem tenném meg de ez sem állapot.
Bocsánat hogy ilyen hosszú lett tuti sok gyűlölködő választ kapok de most jól esett kiirni mert nagyon ver a szívem meg nagyon fáj fizikailag is a testem habár lelkileg kevésbé és hátha valaki ír jót
Az lenne a legnemesebb feladat hogyha eutanáziát kapnék és a szerveimet szétosztanák olyan embereknek akik szeretnének élni és én is jól járok és ők is és ez egy nemes halál lenne de nem ilyen nincs... De én szenvedek sajnos sosem leszek egészséges mentálisan mert ha vam barátom az a baj mert nem bízok benne mert tudom sajnos előre hogy ebből egy hatalmas viszontlátásra kapcsolat lesz és bármi energiát belerakok ez lesz én sokszor volt barátkozásaimmal pénzzel próbáltam szeretet vásárolni hogy vettem ezt azt de úgy sem pedig elég csóri -mori vagyok ami azt illeti. Ami azt illeti hogy szenvedés a családom sincs és nem is lesz én nem akarok családot sőt még az sem tudom hogy milyen szexuális irányultságom ban mert srácokkal nem tudnék együtt lenni szexuálisan, de egy romantikus vacsorára elmennék velük, viszont lányokhoz nem vonzodok romantikusan mert taszítók tőlük. Mindegy most nem is ez a legjobb bajom 19 évesen hanem egy egyetemre járok és senki nem vár haza és családom nincs egyedül meghalhatok. Végülis legalább nem húzz vissza senki mert ha meghalok akkor nem lesz semmi. Emiatt nem kell aggódni. De ez a szenvedés ez a tudat hogy mindennap így éled le az életed hogy semmit sem érsz nem tudsz megbízni senkiben lüktet szószerint mindennap a fejed, mellkasod hogyha van egy jó barátod miért nem ír éppen vissza, magadfa hagyott -e vagy a rossz álmok abbol is több tucatnyi van sajnos nem tudom borzalmas.
Szenvedni nincs értelme. De nyilván senki nem ír itt hogy öld meg magad mert btk ellenes de azért hátha tud valaki valamit. Borzalmasan fáj amúgy amit tettem és ez sem normális csak ez ilyen pótcselekvés.
válasza:Őszintén azt sem tudom mit válaszoljak.
A sablon válasz az, hogy "keress szakembert". Na most fogalmam sincs, hogy erre van-e anyagi kereted, főleg ha egyedül vagy és egyetemezel. Tovább esetleg lehet még próbálkozni más szakembernél (írtad, hogy korábban voltál), mert ez egy ilyen szakma, tízből egy ami talán jó lesz számodra.
Nem tudom, hogy egyedül tudsz-e dolgozni azon, hogy bízz az emberekben, főleg hogy magam is tudom, hogy kevés emberben lehet.
A kérdés az volt, hogy mi lenne a helyes?
Elmondom:
Először is befejezed az önsértést.
Mert ahogyan te is mondtad, ez egy pót cselekvés.
Talán megpróbálhatnád a felgyűlt fájtalmat, haragot és más érzéseket mondjuk sportba vagy edzésbe ölni. Sokaknak segített a edzés a düh levezetésében.
Továbbá ha megbántottad a barátodat, akkor menj és kérj tőle bocsánatot, mert ez a helyes.
Ha az nyomaszt, hogy nem vár senki haza és nincs barátod, akkor mondjuk írhatsz nekem vagy valakinek. Én szívesen várlak "haza" (vagyis inkább az üzeneteidet), és annyit osztasz meg velem (vagy esetleg mással aki nyitott erre), amennyit szeretnél.
Az talán segít, ha kissebb célokat adsz magadnak. Azok könnyebben elérhetőek és ad valamennyi siker élményt.
Ha fizikailag is vannak fájdalmaid, akkor érdemes lenne kivizsgáltatni. Annyival kevesebb rossz érjen.
Sajnos így, idegenként nem tudok többet mondani.
válasza:Egyetértek az előttem válaszolóval.
Én depressziós vagyok, plusz szorongásos zavaros, nekem is voltak öngyilkossági gondolataim és önsértéseim is.
Nekem a klinikai szakpszichológusom segít. Jártam előtte máshoz, aki totál alkalmatlan volt... Örülök, hogy utána rátaláltam arra, akinél most vagyok, rengeteget segít.
Én egyetem mellett diákmunkákat vállaltam, hogy fizetni tudjam a pszichológust. Neked is ezt javaslom. Ha valamiért ez nem megy, akkor szívesen segítek alapítványokat keresni.
Amikor önsértésre éreztem késztetést, az edzésbe fordítottam a feszültségeimet, illetve kiírtam magamból. Ez neked is segíthet, de a legjobb opció tényleg egy másik szakember.
Legszomorúbb az egészben hogy nem fog megbocsátani, sőt már ott tartunk, hogy tovább állt. Ez van el kell fogadni. Még egy ilyen embert nem fogok találni mert jó lelkű. Viszont az én szarságom tett be neki.
Az edzés helyett játszani szoktam, bár őszintén, nem annyira építő. Lehet edzenem kéne. Sőt...
Pszichológusra lenne szerintem egy kis pénzem, bár 5000-csillagoség egy pszichológusnak az ára, viszont nem tudom. Nem fog szerintem segíteni. Fogok diákmunkázni az egyetem mellett, mert lesz szabadidőm.
Köszönöm a válaszaitokat.
válasza: válasza:Lesz majd aki szeret és te is szeretheted őt. Ha lány vagy, akkor ha lesz egy normális fiú vele jobb lesz minden segíteni is. Ha fiú vagy egy kicsit nehezebb, mert a lányok nem szeretnek törődni/segíteni a fiúknak.
Tudom most nehéz, De mindig lesz jobb hidd el! És majd csak vissza gondolsz erre az időre, és örülni fogsz a jelennek
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!