Anyám súlyos bipoláris zavarban szenved, egyszerűen nem bírjuk vele. Mi legyen? (bővebben lent, kérlek olvasd el)
Előre is bocsi, de ez hosszú lesz.
Az egész gyerekkoromban, kb. 9 éves (2002-ben) koromban kezdődött, amikor anyám elvesztette szeretett nővérét (nagynénim). Hirtelen elkezdett hallucinálni, furcsán viselkedni és a világért sem tudtuk meggyőzni őt arról, hogy el kell jönnie velünk orvoshoz. Végül apámnak sikerült elvinnie pszichiátriára, ahol 1 hónapot töltött zárt osztályon. Bipoláris zavarral diagnosztizálták. Abba most nem mennék bele, hogy mi ez a betegség, de társul hozzá pszichózis is. Végül anyámat rendbe szedték, szedte is a gyógyszereit úgy kb. 1 évig, majd szép lassan letette. Kereken 20 évig semmi baj nem is volt, nem jött vissza a betegség.
2012-ben anyám kiment osztrákba dolgozni (500 km-re itthontól) úgy, hogy gimisként érettségi előtt álltam, apámmal csak lestünk ki a fejünkből, Ő egyedül eldöntötte a Mi fejünk felett. Hotelben volt takarító évekig, ami eléggé lestrapálta őt, rengetegszer könyörögtünk neki, hogy jöjjön haza, főleg 2015-ben, amikor Én is elkezdtem dolgozni, de hajthatatlan volt. Félt az itthoni bérektől, ill. hogy nem találna munkát. Majd jött a Covid lezárás és nem tudtunk nagyon sokáig találkozni. Majd egyszer csak beállított itthon, mindenféle jelzés nélkül és akkor már láttam, hogy itt nagy gáz van, hallucinált, félre beszélt, 36 órákat nem aludt, csak a kávét meg a cigit tömte magába. Napokig tartott, amíg rászedtem, hogy jöjjön el velem pszichiáterhez. Őtt kapott injekciót, antipszichotikumot, antidepresszanst és nyugtatót és a pszichiáter közölte, ha nem lenne covid helyzet, azonnal korházba kellene vinni anyámat, ill. NEM mehet vissza Ausztriába dolgozni. Ennek ellenére 1-2 hét utána gyógyszerektől meg injekciótól jobban lett és ő eldöntötte visszamegy, semmivel nem tudtam meggyőzni. Azt elfelejtettem írni, évekkel korábban apámmal elváltak mivel nem volt családi életünk, ugyanis anyám nem akart hazajönni. Hát visszament, direkt leforditattam a zarojelentést németre, hogy ott keressen akkor pszichiatert, akihez jarhat ellenőrzésre és gyogyszer kiiratasra. Persze, ahogy visszament gyogyszert nem szedte. Eltelt kb 1,5 év ismét kezdődtek a tünetek, hallucináció, nem alvás, zene bömböltetése. Ekkora már volt új párja anyámnak, aki hivott engem, hogy azonnal ki kell utaznom és anyummal kell valamit csinalnunk. Ki kelett utaznom, mire megerkeztem a vonatallomason anyám már örjöngött, ököllel beleütött egy idegen autóba. Azonnal bevittük a pszichiatriara, ahol rogton benfogták zárt osztályon. Éjjel el akart onnan jonni, ezert rendoroket kellett ra kihivni es leszijazni mert aggressziv volt. Kb. 3 hetet volt bent korhazban, majd kiengedtek, hogy jobban van (de messze nem 100%-osan). A parjat elhagyta hirtelen felindulasbol, majd odakoltozott egy masik ferfihez, mondvan hogy az elozo egy pszichopata (az ő szemében betegen mindenki az és mindenki ellenség). A másik férfinál is ismét kezdődtek a tünetek és eleinte szepen kerte anyamat, hogy hajnalban ne bömböltesse a zambo jimmyt es aludni is kellene. Erre anyám begőzölt majd kést rántott a férfira, aki kihivta a zsarukat. Anyámnak ebbol birosagi ugye volt, 1 év felfuggesztett kapott. Nyárra jobban lett, mi pedig azt hittuk tul vagyunk a nehezen. Nyaron a parommal probaltunk vele leulni, hogy epp ez miatt a betegseg miatt haza kellene jonnie, mert ott kint nemtudunk neki segiteni, ill. itthon van egy lakasom amiben lakhatna a rezsit fizetve én pedig a lakaskolcsont. Nem ment bele. Neki kell az osztrak penz. Kozben anyam megismert egy uj ferfit, akihez odakoltozott 2 het ismerettseg utan, alberletet felmondva. Kezdodtek ismet a tunetek, hallucinacio, aggresszivitas, eroszakossag. A ferfi kibaszta őt az utcára, melobol is kiraktak, mert ott is komoly zűröket csinált, felhivott engem telefonon es hallucinacióiról beszélt, amikről azt hitte, hogy valosag, majd 2 napig semmit nem tudtunk, hogy hol van, rendorseggel kerestettuk őt. Majd a rendorok 2 nap utan megtalaltak es eroszakkal bevittek a pszichiatriara, ahol bent fogtak, bar nincs zart osztalyon. Ezek elott meg jart anyam privat lakasokat takaritani, es az egyik megbizojanak szetverte az egesz lakasat, gondolom a hallucinacioi miatt, ezert a ferfi kihivta anyamra a rendoroket. Jelenleg 10 napja a pszichiatrian van, de elvileg gyogyszert nem szed. Nyaron megbeszeltuk vele, hogy mi legyen akkor a lakassal, mert en azt nemtudom ugy fizetni, hogy a parommal elek a parom lakasaban. Anyum nem akart hazajonni ezert megbeszeltuk hogy kiadjuk. Mostanra jutottunk oda hogy kiadnank, viszont megfenyegetett, hogy kirakja a berlot es zsarukkal odamegy balhet csapni ha kiadom. Tulaj en vagyok, de anyamnak haszonelevezeti joga van, szoval eleg zuros a helyzet. Anyam midnen félét vág a fejemhez, oylan mintha az anyam már nem is az lenne, aki engem felnevelt hanem egy teljesen mas szemelyiseg. Egyszeruen nem tudjuk mit csinaljunk vele, mivel igy a lakast se eladni se kiadni nemtudom, viszont nem gyozzuk fizetni. Egyszeruen ki vagyunk keszulve, annyiszor probaltunk neki midnen fele keppen segiteni, de midnent elutasit.
Ti mit tennétek? Teljesen tanácstalanok vagyunk. Telejsen megkeseriti az eletunket, egyszeruen zsarol, balhezik, meg azt hanytorgatja fel, hogy ő eltartott engem gyerekkoromban, meg ilyenek. Nagyon jo viszoyn volt kozottunk mindig is, de ez a dolgo telejsen tonkreteszi az eletemet. Szerintetek iylenkor mi a jo megoldas?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!