Aki alkoholista és mondjuk két hónapig nem innia az miért kezd el meginni egy doboz sört ennyi idő után?

"Ez még nem gyógyulás. A berögzült gondolkodásmódon kellene változtatni. "

Nem is beszéltem gyógyulásról, ebből nem is lehet meggyógyulni, ezért írtam hogy tünetmentes. Maximum az lehet, ha eléggé akarja.

"Ezt úgy képzeld, hogy fizikálisan rosszul érzi magát egy alkoholista, ha nem ihat. Ingerült, fájdalmai lehetnek, nem tud tisztán gondolkodni, esetleg remegés vagy pánikroham is felléphet."

Ez világos, de nem 2 hónap tisztaság után lesz ez. De legyen mondjuk fél év addigra nem azért fog újra inni mert fizikai fájdalmai vannak. Az ilyen jellegű függőségnek van egy behatárolt ideje és az jóval rövidebb ennél és nem hónapok múlva fog bele halni az elvonásba.

"Egyébként valahol még ettől függetlenül is érthető, hogy az embert nyomasztja, hogy ő még mindig csak "józan alkoholista", és feszegeti a határait, hogy hátha megint lehet egészséges, szabad ember, aki nem azért nem iszik, mert akkor baj lesz, hanem a szabad elhatározásából."

Hát ha valaki tűnetmentes szeretne lenni akkor az a nulladik lépés hogy elfogadja hogy beteg és nem csak akkor beteg amikor iszik hanem a nap minden órájában minden percében egész évben. Miről beszélünk amíg azt sem hajlandó beismerni magának hogy beteg és hogy ez soha nem fog elmúlni? Az ilyen az meg is érdemli hogy szét igya magát. Még az is előrébb van a kezelésben aki bár lehet hogy kevesebbszer tudja megállni és többször esik vissza de egyetlen egy botlása alkalmával sem gondolja hogy azért teszi mert "már belefér" hanem pontosan tudja hogy beteg de most ez nem érdekli.

"ehát egy darabig tiszta valaki, igyekszik változtatni, de az akaraterő kifárad, a boldogságérzet elveszett, és a függő inni kezd, a környezete esetleg táplálja is bele, hogy gyenge vagy, és ez bizony belesodorhatja a függőt abba is, hogy önként befejezze az életét. Mert már nem tudott megbirkózni ezzel.

Én ezeket gondolom."

Pontosan így gondolom én is. Ez egy alkoholistától számomra egy úgymond pontos, korrekt és elfogadható válasz. De mellette tudja hogy beteg és nem tagadja. Attól viszont sikítófrászt kapok amikor azzal jönnek hogy "nem is vagyok annyira beteg" "most ennyi belefér" stb. Az ilyentől hányni tudok.

Még hajléktalannak is adok pénzt ha nem akar vetíteni hanem megmondja hogy "Uram, kéne fröccsre, legyen szíves adni egy kis pénzt." Ezzel semmi gond nincsen. A hazug hulladékokkal annál inkább. És arra nem mentség az hogy neki rossz.

Hát ez az.. De minek csapja be magát? Miért van erre szükség? Úgy is ihat hogy nem csapja be magát hanem egyszerűen bevállalja hogy "igen baszki a pia erősebb és kívánom és megiszom és viszonlekvár"

Mi olyan bonyolult ezen? Ilyen esetben az a kisebb probléma hogy iszik és az a nagyobb hogy becsapja magát. Én ismerek alkoholistát de ő kerek perec megmondja hogy beteg, de ő nem akar ezzel küzdeni ő elvan így, majd lesz valami. De ő legalább ne hazudozik saját magának.