Más sikertelen férfi, aki kiégett, és csalódott magában, a világban, az emberekben, más is eljutott oda hogy be vegye a "Fekete pirulát"? (Többi lent.)

A mátrix című óriási szemfelnyitogató filmből ismeretes két tabletta. A Kék meg a Piros. (Persze az egyszerű embereknek ez a film nem több egy Hollywood-i szuperprodukciónál.) Nos ha a kéket veszed be: visszakerülsz a mátrixba, a rendszerbe, a virtuális világba. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a hagyományos módszerekkel próbálsz érvényesülni, a debil embertömegben. Eljársz dolgozni, utána ha van erőd kondiba gyúrni, vagy valamilyen edzésre, keresel egy jó parti nőt aki jó anya lesz, és csináltok egy gyereket. Család. Stb Stb. Igen ám de sokan csak a gyúrásig jutnak. Vagy odáig se, mert ronda az arcuk, frusztrációik, gyerekkori traumájuk van, vagy agora fóbiájuk. Ehhez jön hozzá a nők/lányok egyre elértéktelenedő, semmibe lógó és semmit mondó, mű, gejl, energiatílízü, alkolmámoros világa. (Discóban a discóbaleset megesett. Annyi fiúval voltak amennyit nem szégyelltek.) Nem ragozom tovább. Na ezzel szemben van a Piros kapszula: ez tartalmazza azt a felfogást, szimbolikusan hogy a világban valami nem oké, nincs a helyén. Aki elfogadja a piros kapszulát az kezd ébredezni, belátni, hogy valahol valami nagyon el lett rontva. A tömegek a nagy multik és konszernek által mennyire meg vannak vezetve.

Végül van a fekete kapszula: ez azt mondja, hogy teljesen mindegy mit csinálsz a génjeidbe, a társadalom szövetébe, kúlturális mintázataiba be van ivódva ez a jelenség, s a "te" looser-séged, a te génjeidbe van beleírva. Tehát az életed eleve elrendelt Isten vagy a gének által. Mehetsz kondiba, kigyúrhatod magad, ha a hangod cingár, ha az izomzatoddal valami baj van és nem úgy fejlődik ahogy kéne. A gyermekkori traumák is beégnek egy életre. Stb. Stb. Stb. (Szerintem valahol a kettő összeér, de ez most mellékes.)

Nos én eljutottam erre a pontra. Bár lassan kezdődött és át is mentem pár skizofrén epizódon. Bár a nyugati orvoslás kezdi elfogadni a keleti mintázatot, hogy nem elnyomni hanem megérteni kell a hangokat, vizualizációs élményeket. Nekem nagyon sok gyerekkori, lelki traumám van. Aztán lányoknál sem voltam sikeres a kinézetem miatt, ez tovább mélyítette a problémát. A sok elutasítástól és társadalmi nyomástól, idegösszeomlást kaptam. (Igen lányok ennyit számít egy nem szócska, bezony...) Közben ez előtt, vagy ennek hatására kiégtem. Mindenféle szinten, mértékben.

Ma már nem várok semmit az élettől, vegetálok hiszen ebben a mókuskerékben, ebben a Vasbörtönben úgyse tehetnék mást. Heti öt nap munka 2 pihenés. Ez az élet. És a legszebb éveim már elmentek. Tönkretették őket, (ti magyar emberek közösen). Tisztelet a kivételnek.

Vajon más férfi is eljutott erre a szintre? Erre a felismerésre? Hogy a nőknek áll a világ? Hogy a nőknek minden könnyebb? Formában maradni, tanulni, elérni valamit, családot alapítani stb stb.

Ja igen és mire eljutottam erre a felismerésre valahogy, valami oknál fogva megundorodtam az emberektől, elment a nőktől a kedvem is. S meg kell mondjam a hitemet, s vele együtt az önbizalmamat és értékrendemet is elvette ez a mélyen romlott nyugati (?) de legfőképpen a magyar társadalom.