Mit tegyek? Hogyan legyek pozitívabb? Hogyan élvezzem a hobbijaimat, amiknek jó szórakozásnak kéne lennie megint? Hogyan tanuljam meg szeretni, vagy legalábbis nem szidni a munkámat annyit? Hogyan győzzem meg magam, hogy van értelme kipróbálni újat?

(Önsajnáltatás következik, de tényleg szeretnék pozitívabb lenni, szóval jó lenne pár tanács)

Több dolog, amit szerettem és sokat jelentett nekem, többé nem okoz örömöt, de annyira, hogy amikor csinálni szeretném, ilyen gondolataim vannak:

"Minek? Szégyellheted magad, hogy ilyen silány munkát adsz ki a kezeid közül, nem érdekel, hogy a rajzolás csak 1 hobbi, rá se bírok nézni a ceruzára."

"Írnom kéne a blogomra... Nem lehet, mert úgy se érdekel senkit, ami meg érdekelte őket, az már nem érdekel engem."

"Oké, akkor kezdj egy új hobbit! Minek? Úgy se fogok fejlődni benne, voltak álmaim évekkel ezelőtt, de úgy se leszek elég jó, hogy megvalósítsam őket."

"Oké, majd a kedvenc fandomom feldob." A fandom egy része vette egy jó szándékkal írt posztomat és kicsavarta a jelentését, nagyon jó. Egyre toxikusabb is, ennyire nem volt rossz a helyzet 4 éve.

"Utálom magamat, nem vagyok jó semmire és soha nem is leszek." Tudom, hogy ez túlzás, de attól még így érzem, és nem tudok mit kezdeni vele.

S tisztában vagyok vele, hogy ezek miniatűr problémák, szóval jobban kéne kezelnem, de a "Legyél boldog, értékeld az eddigi sikereid, menj és csinálj valamit!" Nem működik. Roppant sokszor vagyok szomorú és mérges, pedig nem vagyok rossz helyzetben egyáltalán, csak utálom magamat, mert nem érzem, hogy bármiben hasznos lennék, s még ha az is lennék valamiben, akkor se vagyok pótolhatatlan. Tudom, hogy a családom nem így gondolja, és szeretnek, de nem értem, hogy mit látnak bennem: Nincs semmi személyiségem, semmi bájam, nem vagyok vicces, vagy okos, egyszerűen csak... Egy nagy semmi vagyok, és a korábbi sikerek se számítanak, ha soha többé nem leszek sikeres semmiben. Ha nagy ritkán van is egyedi véleményem, tudom, hogy nem mondhatom, vagy nem viselkedhetek úgy, mert idegenek szétszednének érte.