Miért erőlteti a pszichológus a gyerekkori traumák feltárását, mikor én nem érzem ezt fontosnak?

Keress olyat, aki inkább az itt és mostból indul ki, aztán ha menet közben szükségét érzitek, visszanyúltok a gyerekkori dolgokhoz. Pszichológusból rengeteg van, és nagyon sokfélék, nem mind tartja célravezetőnek a gyerekkor hosszas boncolását, miközben a kliensnek "ég a háza".

Ez jó kérdés. Például megbántottak lányként hogy ne labdázz vagy ne nézz karatés filmeket, és amiatt nem csibálod, pedig tudat alatt ez minden vágyad. Vagy ilyesztgettek valakivel, akinek festett szőke haja volt és azóta kerülöd az ilyen embereket vagy elkönyvelted valamilyennek. Még egy érdekes példa...valamilyen rendezvényen történt mondjuk egy baleset vagy természeti katasztrófa(most erről az aug. 20-ai vihar jutott az eszembe) és akkor annak a helynek a felidézése, rossz érzésekkel párosul. Persze mindenre nem mindenki emlékszik, vagy nem mindent lehet tudni mi okoz rossz élményt, de lehet gondolkodni rajta és a rossz élmény részén túllépni. :)

Az enyem 'itt es most'-os. Nekem meg sokszor pont az hianyozna, hogy elkezdjuk feltarni a regi traumakat. Vagy legalabb egyszer az eletben elmeselnem oket. De az en pszichomat nem nagyon erdekli a mult. Neha emiatt gondolkozom valtason is.

Nem mindenkinek és nem minden problémára ugyanaz válik be. Én is volt, hogy azért váltottam pszichológust, mert abban a helyzetben nem az ő módszerét és megközelítését éreztem segítségnek. Ebben persze meg kell találni az egyensúlyt, nem jó, ha mindent jobban akar tudni az ember a terapeutájánál, de az sem, ha vakon követi az ellenérzései dacára.

3-as: mert pl. az a problémád, hogy egy bizonyos szituban, történésre vagy trigerre nagyon rosszul reagálsz és ez problémákat okoz az életedben. Ha megérted, hogy miért reagálsz rosszul, akkor nagyobb eséllyel tudod leállítani a rossz reakciót és felépíteni a jó reakciót. Nagyon leegyszerűsítve.