Milyen lelki okai lehetnek annak, ha nő vagyok de férfi szeretnék lenni?

Az elején leszögezem, hogy heteroszexuálisnak tartom magam, eddig csak férfiakkal volt kapcsolatom, hozzájuk vonzódom és nem áll szándékomban nő létemre férfiként élni. Kicsi koromtól kezdve fiús lány voltam, sokáig fiú is akartam lenni. Tizenéves éveim elején jött be a chat és párszor volt, hogy fiúként léptem be és beszélgettem más lányokkal. Több évvel később amikor már agyilag is érettebb voltam, társkereső oldalra is regisztráltam egy számomra szimpatikus férfi képét használva, hogy beszélgetni tudjak más rokonszenves nőkkel. Mindenféle rossz szándék nélkül tettem és nem egy perverz állatnak adtam ki magam, hanem egy normális embernek aki beszélgetni szeretne felszínes és mélyebb dolgokról is, férfiként. Egyszerűen csak szerettem volna kiadni, megélni a bennem élő férfit. Voltak akikkel hetekig beszélgettem napi szinten de egy idő után lassan, diszkréten leépítettem a kapcsolatokat mert nem akartam sérülést, csalódást okozni, hogy valójában nem is az vagyok akivel beszél. Tudom, hogy ez nagyon gáz, nem helyes és szégyellem is nagyon az egészet. Azóta már felnőttem, közel 30 éves vagyok de bizony van, hogy eszembe jut, csak már nem teszem... Néha csak elképzelem, hogy férfi vagyok és rossz érzés fog el, mintha nem is ebbe a női testbe tartoznék. Van egy "betegségem" is, mégpedig túl sok férfi nemi hormont termel a szervezetem nő létemre, ami számos kellemetlen tünetet okoz. Azt gondolom, hogy ez sem véletlen, valami oka kell legyen, hogy miért akartam óvodás korom óta férfi lenni és miért vannak ilyen érzéseim néha.

Nőként élek, női ruhákat, ékszereket hordok meg minden és nem áll szándékomban férfivá válni de valahol a lelkem mélyén él egy férfi is, aki időnként szeretne jelezni és felszínre törni. Skizofrén, több személyiségű sem vagyok, de nem tudom jobban körbe írni. Remélem érti valaki, vagy kíváncsi vagyok, hogy járt-e már valaki hasonló cipőben.