Ezzel érdemes pszichiáterhez menni?
Kialakult egy fóbiám ami tönkretette az életemet.
Pszichológus nem segített. Pszichiáter még tudna, vagy csak adjam fel és legyek végre öngyilkos?
A sztori nagy vonalakban:
(Ködösítés nélkül csak orvosnak mondanám el)
Az exem nagyon csúnya dolgot tett. Akkor 2 hétig voltam pszichiátrián idegösszeroppanással, majd utána elkezdtem járni pszichológushoz, de ő nem érzem hogy tudott volna segíteni, akkora traumát okozott az eset.
Eltelt 4 év, megismertem életem szerelmét. Túl voltunk eljegyzésen, boldogabb voltam mint valaha. Szóba került az a dolog amitől rettegek, sírva könyörögtem hogy ne tegye, találtam egy megoldást ami nem csak nekem felelt volna meg hanem még neki is picivel előnyösebb lett volna. Mégis megtette. Utána összeroppantam. El is hagyott. Valahogy megbocsátottam neki, bár ő kijelentette hogy nem bán semmit az életben, szóval sose kért bocsánatot. (Gondolom arra célzott hogy a hibáitól lett ilyen, tanult belőlük stb)
Sose mertem megkérdezni hogy de legalább azért azt elismeri hogy hiba volt azt tennie, annyira rettegtem a választól. De el is temettem a dolgot már teljesen magamban, vele is újra egymásra találtunk és lassan elkezdett alakulni a dolog köztünk. Szóba került az a bizonyos dolog is és önként felajánlotta hogy ha még mindig zavar akkor az én alternatívámat választja. Nagyon boldog voltam. Aztán rá pár perccel mégis közölte hogy nem tudja elfogadni hogy újra és újra feljön a téma, mintha élete végéig egyetlen múltbéli tettéért akarnám leszidni újra és újra és hogy egy kalap alá veszem az exemmel. Pedig nem, én csak le akarom zárni végre magamban a dolgot végleg, amihez az kell hogy többet ne tegye meg (amit meg is ígért pár perccel korábban) és hogy egyetlen egyszer kimondja hogy hibázott. Egy kalap alá se vettem soha őket, semmi párhuzam nincs bennük, hanem egyfajta ok-okozat. De ő inkább elhagyott végleg. Ő életem nagy szerelme, képtelen vagyok élni nélküle. Most hogy elvesztettem, folyamatosan az öngyilkosságot fontolgatom.
Viszont tényleg nem csinált egy átlagos embernek rosszat, nehogy azt gondoljátok, csak a korábbi traumám miatt kialakult fóbiám miatt volt számomra az. Abban viszont tényleg hibázott hogy ennyire hidegen hagyta hogy mit tesz azzal velem.
Mondok egy nagyon hülye példát.
Tegyük fel hogy az az exem félrenyelte a Coca Colát és megfulladt. Elkezdtem betegesen félni a trauma miatt a Coca Colától. Utána életem szerelmét megismertem, kitalálta hogy ő is Coca Colát szeretne inni, én pedig sírva könyörögtem hogy legyen Pepsi és az még picit olcsóbb is!
A többit be tudjátok helyettesíteni. Az a lényeg hogy számára jelentéktelen kis különbség volt, számomra pedig világrengető.
Úgy érzem hogy az én hibám a fóbiám, de ő legalább akkorát hibázott azzal hogy ennyire semmibe vette.
Pszichologus fog segiteni, pszichiater is segithet ha terapiat tart. Tunet elfojtasaban a gyogyszeres kezeles segithet.
Nem egy ket alkalomig kell jarni pszichologushoz es akkor segiteni fog.
Vannak itt gondok boven amit leirtal.
Majd terapian azt is megtanulod, hogy nincs olyan hogy hibas.
Mindenesetre itt nem csak fobiarol van szo, hanem kotodesi problemarol is. Mert 100% h nem egeszsegesen kotodsz.
Itt valami baj van a fejben. Egy rossz kapcsolatból sokkal hamarabb ki kellett volna lépni. De legalább nem vissza fogadni.
Mindenképpen keress szakembert mert tisztán látszik, hogy nem tudsz kezelni hétköznapi helyzeteket.
Egyetlen egy ilyen helyzet van csak, az is félévente egyszer vagy ritkábban. Most hogy már elhagyott, soha többé nem fogok találkozni a helyzettel úgyse. De azt is meg lehetett volna oldani úgy hogy nekem ne legyen rossz és még neki is kényelmesebb legyen, csak túl makacs volt.
Szóval valójában nem maga a fóbiám okozott lelki törést nekem hanem hogy ennyire semmibe vette.
De igazából már megkaptam a választ a kérdésemre. Jobb neki nélkülem. Nem keresem többet, ha meg is szakad a szívem.
Csak az is bonyolítja a helyzetet hogy ő is mentálisan beteg, neki is hasonló fóbiái vannak és én mindig tiszteletben tartottam a dolgot, mindig mindenben a kedvében akartam járni, igazi papucs voltam. Így gondoltam hogy talán ő megérti ezt az egy félelmemet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!