Mit tennél,hogyan próbálnál kilépni az életeden át tartó bántó és negatív gondolatú családi-kapcsolati körből?

Egész életem végig kísérték a negatív gondolatok,negatív életképek,bántó szavakak körülbelül ovodás koromtól kezdődhetett az egész,én legalábbis innentől emlékszem.

Szavakkal apukám,anyukám es mamám folyamatosan bántott,legdurvábban apukám

Soha se voltam jó,soha semmi se volt jó amit csináltam,más-más gyereke mindig jobb volt mint én,más mindig szebb,értelmesebb,talpraesettebb volt

Idézek párat""":

Te semmit se érsz majd el az életbe

Téged senki se fog szeretni

Neked sose lesznek barátaid

Csúnya vagy

Kövér

Hogynézel ki ebbe a ruhába

Hülye

Semmire való

Majd ott ülsz a padon hajléktalan ként

Soha se kaptam egyetlen egy pozitív gondolatot se ,vagy egy szép szót

Középiskolás koromra megelégeltem és jó tanulmányi átlagom végett ösztöndijjat kaptam,iskola mellett diákmunkát vallaltam,és a pénzbol kivettem egy albérletet magamnak.

Vegre a negativ gondolatok melyekkel nap mint nap elárasztottak szüleim megszűntek!

Most pedig úgytűnik belekeveredtem egy hasonló helyzetbe,de ezuttal kapcsolat terén

7 evig ismerkedtem a jelenlegi párommal aki minden nap elvarazsolt egy egy jo szóval egy egy szep tettel,gesztussal,ajándékkal

Leirhatatlanul boldog voltam,vegre engem is szeret valaki,vegre enis kapok szep szavakat,torodest

Megszuletett a kozos gyerekunk,kismamakent felesegul vett,egy igazi valora valt alom volt szamomra.

Aztan a gyerek es eskuvo utan csettintesre minden megvaltozott

Mintha 7 evig nemis vele lettem volna

Mar csak a banto szavakat kapom ismet

" diszno,húzz már innen es meg annyit irhatnek...."

Van kiut?

Mar eljutottam oda hogy elhiszem valoban nem vagyok szeretheto,es valoban nincsennek barataim se

Egyetlen egy valakim van es az a kisfiam