Normális, hogy ilyen érzelmi roncs lettem?

Igen, sajnos valószínűleg ez egy kisebbfajta idegösszeroppanás , vagy annak kezdete.

Menj el egy orvoshoz.

Igen, kicsinálhat. Engem is kiütött anno az érettségi stressze. Gondolj arra, hogy az ember ilyenkor felnagyítva látja a problémákat, mindent túlreagál, és ami most elviselhetetlennek tűnik, azon később csak nevetni fogsz.:) Szóval nem olyan nagy a baj, mint amilyennek látszik. Ez teljesen természetes ebben az állapotban, amint túlleszel a stresszet okozó dolgokon, úgy érzed majd, te vagy a legboldogabb ember a világon! :)

Én annyit javasolnék ebben a helyzetben, hogy felkeresnék egy pszichológust. Sajnos ma az emberek úgy tekintenek a pszichológusokra, hogy ha valaki oda kerül, akkor hű de nagy baj van, meg hasonlók. Ez hülyeség! A pszichiáter az, aki akkor kezel, amikor nagy baj van (többnyire gyógyszeresen). A pszichológus az, akinek egy zsáknyi ötlete és megoldása van arra, hogy hogyan vészeljük át az ilyen periódusokat. Nagyon jó fejek, tapasztalatból mondom. Nekem anno pl. azt is mondták, hogy menjek el a haverokkal bulizni, rúgjak be jól és tomboljam ki magam.:)) Jól elbeszélgettünk, közben felmérte, hogy mi okozza a feszültséget bennem (ezt ő biztosabban meg tudja állapítani, mint mi), és ezt a feszültség-levezetési formát javasolta. Bevált.:)

Iskolátokban kell lennie ilyennek, tökéletesen diszkréten működik a dolog, barátaid, haverok sosem tudják meg. Szóval nem ciki. Élj a lehetőséggel, csak jobb lehet általa.:)

Hormonrendszer.

Nyilvánvalóan a stressz stb. is közbeszól, de ebben a korban leginkább a hormonrendszered miatt lehetnek hangulatingadozásaid. Emlékszem én például elbőgtem magam, mikor arról beszéltek, hogy megszületett egy baba, és ok nélkül kiborultam minden kicsinységen.