Normális, hogy a párom autista testvére ilyen szinten agresszív?
A párom öccse 25 éves és olyan, mint egy időzített bomba. Én csak kétszer láttam dühöngeni. Egyszer, amikor ott voltunk, valami nem tetszett neki és elkezdte a poharakat meg a tányérokat a földhöz csapkodni. Másodjára meg kiszaladt ès bottal elkezdte verni a garázsajtót. Akárhányszor megyünk oda látom a páromon, hogy már odafele gyomoridege van. Mindig keveset eszik az anyjánál, pedig jo étvágyú ès mindig mondja, hogy nem muszály mennem, ha nem akarok. Szerintem lehet nem is akarja, hogy én is menjek, mert nagyon kellemetlen neki ez az egész, de már mondtam neki, hogy emiatt nem fogom én elhagyni vagy ilyesmi.
Viszont nagyon durva történeteket mesélt a párom. A volt barátnője szemüvegét összetörte. Akkor nem egyszer tört be ablakokat otthon. Volt olyan, hogy vettek új wc csészét, valamiert nem tetszett neki összetörte klopfolóval. Volt, hogy már az anyjára is rátámadt. Nem egyszer hívták már ki a szomszédok a rendőrséget. Az apja alkoholista emiatt. (Nem ítélem el emiatt, nem tudom én, hogy viselnèm ezt)
Detoxban is volt már, mert úgy leitta magát egy ilyen cirkusz után.
A párom attól retteg a legjobban, hogy mi lesz, akkor ha a szülei már nem lesznek. Vagy olyan öregek lesznek, hogy nem tudnak már róla gondoskodni.
9.
Most nem rólad és egyéb enyhébb fokozatról van szó, hanem egy közveszélyes dühöngőről.
Csak az "autizmus" romanticizált fogalma miatt, mindenki bagatellizál egy őrültet.
Ez akkor fordulhat elő, ha az autizmusa nem volt kezelve. Ők máshogy működnek, az agyuk máshogy van huzalozva. Az autizmus egyik velejárója, hogy gyakran a különböző rutinokhoz, szokásokhoz elképesztően tudnak ragaszkodni. Rendkívül nehezen viselik, ha ezek az "automatizmusok" sérülnek.
Pl.: ha nála úgy alakult ki, hogy az adott napon délután ő filmet néz, akkor képes lehet hisztériás nagyrohamot kapni és összeomlani, ha ez nem így van - többek közt azért, mert Ti meglátogatjátok őket.
Fontos: ez NEM ellenetek szól. Ez annak szól, hogy az ő féltett rutinja felborult.
Legszívesebben azt mondanám, hogy ezt el kell fogadni, de azért ez is túlzás. Ezek a dolgok fejleszthetők megfelelő kezeléssel.
Inkább azt mondanám, hogy azt kell elfogadni, hogy ez a kiindulási alap. Igen, valóban megterhelő a környezetének, de sajnos az autisták ilyenek. Alkoholba fojtott utálat, megvetés, csendben tűrés helyett inkább arra kellene gondolni, hogyan lehetne fejleszteni az állapotán.
(természetesen nem mindegyikük ilyen, hiszen ez egy spektrumzavar, ami azt jelenti, hogy az alig észlelhetőtől a súlyos, önállátásra képtelen autistáig igen széles a paletta)
Az ilyen embernek nem szabadna szabadlábon mászkálni. Intézetbe kell zárni.
Sajnos nagyon sok autista ilyen... Vannak "magasan funkcionáló" autisták is, akik ugyan furcsák, de nem ártanak a környezetüknek, sőt sokszor kiemelkedően tehetségesek valamiben.
#17: Ettől sajnos mindenki retteghet, nagyon sok autista gyerek születik az utóbbi évtizedben, és a kutatók sem tudják, mi az oka. Ez nem pusztán genetika.
Gyerekkoromban az egész általános iskolában egy ilyen gyerek volt, szerencsétlent terrorizálták is mindig szünetben a köcsögebbek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!