Ugy érzem nincs még egy ember aki ilyen mint én. Mihez kezdjek ?

Nem vagy egyedül. Ez minden támogatói csoport jelszava, nem véletlenül. Tényleg nem vagy egyedül, pláne ha tudsz angolul is. Ezen kívül az alkohol meg a gyógyszerek nem csak tényleg tüneti kezelést adnak, hanem még le is bénítanak, hogy ne fogd fel a fájdalmadat, ahelyett, hogy azt megszűnetnék, és akkor odáig még el sem mentem, hogy tán épp az alkoholfüggőségedtől szorongsz, vagy netán a gyógyszeredtől, netán mindkettőtől.

Kezdd az egészséges élettel, testileg és lelkileg is egészséges élettel, gyógyszer- és alkoholmentesen, elhagyva mindazt még, ami a lelki egészségednek árthat, ahogy mások is írták már előttem, aztán láss hozzá, hogy a lelkedet is rendbe rakd egy terapeutával. Nagyon jókat írtak előttem már, hogy tényleg nem tehetsz róla, hogy hova születtél és ha nem kaptál elég szeretetet, de jogod van boldognak lenni, ehhez azonban előbb föl kell dolgoznod a gyerekkorodban ért traumáidat, mert különben egész életedben szorongatni fognak. Jógázz, meditálj, sportolj, kirándulj, lélegezz mélyeket és olvasgass az állapotodról tisztán, tiszta fejjel. Aludj eleget és rendesen, igyál sok vizet, egyél igazi ételeket, mozogj rendszeresen, ezek mind segítenek, közben meg keress szakszerű segítséget magadnak!

Sajnálom a kérdezőt. Én is rühellem az embereket, rühellek emberekkel és embereknek dolgozni. Vendéglátózom és katasztrófa. Sokszor rám is rám jön a pánikroham, mikor megint meglátom, hogy kint áll a k@rva sor... Igazából azt mindenképpen fontos megértened kedves kérdező, hogy NEM VELED VAN A PROBLÉMA. Az emberek lettek bunkók, arrogánsak és elviselhetetlenek. Ma szinte mindenkinek akkora arca van, hogy az én pofám szakad le. Beesnek a vendéglàtó helyre napszemüvegben, lazán. Egy köszönés ki nem esne a szájukon, de ha pofázni kell, az nagyon megy. Átesnek a ló túloldalára, azt képzelik azért, mert ők a vendégek megtehetnek bármit. Borzasztóan lekezelőek, nem tudnak viselkedni. Amikor meglátom mondom, hogy megint mint áll a sor, már akkor felmegy a pumpa, mert megint nem lesz időm egész műszak alatt se enni, se inni, se pisilni, se egy cigit elszívni.

Arról nem is beszélve, hogy hány emberrel kell veszekedni nap, mint nap csak azért, mert egy idióta, sötét, értetlen b@lfasz. Csak a pofájukat járatják, de gondolkozni már nem megy. Tudom H nem velem van a gond. Hanem a mai társadalom egy nagy kuka és nem lenne szabad idegesítenem magam a sok hülyével, de egyszerűen felmegy a pumpa.

Gyomorideggel megyek be már sokszor és ha felhúz egy barom az egész napom oda. Ez sajnos rámegy a családi életre is, mert nem tudom a frusztrációt hol letudni, 16 óra munka mellett nem igazán van kedvem mást csinálni még. Viszont a gyógyszer sem lenne megoldás tudom..fölösleges, mert az emberek akkor is barmok maradnak és értetlenek. Ha tudnék nyilván váltanék. Ezt javaslom neked. Próbálj keresni vmi mást mielőtt tönkre mész. Olyan melót ahol nem kell emberekkel foglalkoznod.

Ha valamelyik idegen nyelvet tökéletesen beszéled - de tényleg tökéletesen -, próbáld meg a fordítást.

Ha nem, nézz utána a neten egyéb online végezhető munkáknak.

Ha van lehetőséged, kezdj bele valamilyen ingyenes tanfolyamba (pl. munkaügyi központ által támogatott tanfolyamba persze ahhoz munkanélkülinek kell lenned), egy olyan szakmába, ahol az emberekkel minimálisan kell foglalkozni.

Sajnos ez nem oldja meg a lelki problémákat, de olyan környezetet teremthetsz magadnak, ahol könnyebben tudod rendezni a lelked.