Érdemes lenne szakemberhez fordulni?

Sok embertől kaptam erősen negatív visszajelzést a viselkedésemmel kapcsolatban, ezért gondolkozom szakember felkeresésén, hátha elérek vele valamit.

Mióta az eszemet tudom, azóta egy érzelmileg majdnem teljesen semleges ember vagyok. Minimális szinten érzek szeretetet (csupán anyám és öcsém iránt) és dühöt. Ezen a kettőn kívül mást egyáltalán nem vettem észre magamon. Nem mondanám magamat egy érzékeny embernek, de túlságosan örömtelinek se. Valahol a kettő közt lebegek a semmiben.

Párkapcsolataim eddig mind üresek voltak az én oldalamról és hamar véget is értek. Volt partnereim felé nem nyíltam meg, nem mutattam ki igazán, hogy minden elhangzott ,,szeretlek" mögött számomra nem volt jelentés, csupán a nyugalom fenntartása miatt mondtam.

Megjelenésemmel, beszédstílusommal sose volt gondom, mindig is kifejezetten higgadt, rendezett ember voltam. Sokszor ezeket a tulajdonságaimat az én hasznomra fordítottam, mind a magánéletben, mind a munkámban. Természetesen ezt egész életemben tagadtam minden hozzám közeli ember előtt.

Céljaim elérése érdekében mindent hajlandó vagyok megtenni. Sokan mondták nekem, hogy hiányzik belőlem az empátia és a megbánás. Kezdem azt hinni, hogy igazuk van. Egyszerűen nem tud engem érdekelni egy idegen ember sorsa és jóléte, ha nekem az előnyt jelent. Minden lehetőséget megragadok arra, hogy haladjak előre. Ezt valamiért a családom és ismerőseim nem tudják megérteni.

Nagyon nem szeretném leírni a teljes életemet, szóval itt abba is hagyom. Erősen elgondolkodtam, hogy kellene -e a szakember. Én megvagyok így, de szeretném elkerülni a jövőbeli konfliktusokat ezzel kapcsolatban, mert nem megyek vele semmire.

21/F