Elkerülő személyiségzavar esetén gyógyszeres + pszichoterápiás kezeléssel mennyi idő alatt lehet elérni érdemleges változást ?

Ez így megmondhatatlan!

Minden ember más és más,különböző múlttal,sajátos egyéni történettel.Nincsen egyforma terápia,mivel nincsen egyforma ember!

Minden esetben a szakorvossal történő megbeszélés és egyeztetés a mérvadó.

És mi lenne, ha nem a pszichoterápiára támaszkodnál, hanem megpróbálnád "önfegyelmezni" magad? Például olyan esetekben, amikor bekapcsol az elkerülő-éned, és ösztönösen tennéd, amit ilyenkor szoktál. Na, ilyenkor mi lenne, ha felismernéd ezt a mintát, s megpróbálnád azt, hogy azért is másképp cselekszel? Kicsit ilyen "lelki megerőszakolása" saját magadnak, de esetleg beválhatna, megtanítanád magadnak, hogy nem szabad az ösztönös reakcióra hallgatni, hanem tudatosan más utat választani.

Elképzelhető, hogy egy doki is valami hasonlót mondana.

Az elkerülők esete nagyon nehéz, mert aki szeretettel fordul feléjük, azokat is elkerülik inkább, nehogy megbántsák őket. Talán hulyeség, de esetleg mi lenne, ha tennél egy kísérletet? Már csak a tudományos kíváncsiság kedvéért is akár. Van a környékeden most bárki, aki szorosabban akart volna hozzád tartozni? Barátkozott volna, vagy valami többet akart volna. Ha igazi elkerülő vagy, akkor már valószínűleg le is építetted, nehogy bemásszon a privát teredbe. A kísérlet lényege annyi, hogy mégis engedd be, és ezzel tanítsd magadnak meg azt, hogy nem szabad mindenkit ellökni, elkerülni, meg kell tanulni másképp kötődni. Hagyd, hogy az érdeklődő személy törődjön veled, és próbáld meg érezni ennek a pozitív hatásait.

Nem hiszem, hogy másképp ki fogsz tudni jönni ebből, járhatsz évekig pszichoterápiára, de az időd fogy (meg a pénzed), és egy doki is azt fogja mondani, hogy meg kell változtatnod a kötődési mintáidat a boldogulásért, legfeljebb más gyakorlatokat alkalmaz (ha ugyan), vagy kitöltet veled egy rakás tesztet. Én a helyedben élőben próbálnám megoldani ezt, rákényszerítve magam az ösztöneimtől ellentétes cselekedetekre, hogy szokjam a másik oldalt.

Engedd be az embereket, és ne fuss el! Ez lenne a lényeg! Próbálj meg bízni azokban, akik közelednek hozzád, óhajtják a társaságodat, szeretnek téged, mert ők is bizalommal fordulnak feléd, nem azért, hogy megbántsanak. Nyiss egy kicsit, hogy gyógyulhass!