Van aki depresszióba esett és a párját elhanyagolta, viszont a környezetében élőkkel jól kijött? Azaz a többiekkel jól elvolt, de a pàrjàval megromlott a kapcsolata? Miért lehet ez?

Én a munkahelyemen tartom csak magam, pedig többek között a munka is ami miatt depresszióssá váltam, mert benne ragadtam és hiába küzdők nem tudok kitörni innen és új munkát találni. Azt sem tudom már hogy mit is akarok valójában, bár gondolom a depresszió miatt most elég sötét gondolataim vannak...mintha egy felhő lenne a szemem előtt, ami nem engedi át a fényt, a színeket...a férjem az aki látja ezt az állapotot, mert előtte nem kell megjátszanom magam...az összes többi ember előtt viszont tartom magam...mondjuk most már észrevettem, hogy a barátok között sem tudom már tartani magam...úgy érzem egyre mélyebbre süllyedek. Szerintem amúgy annak hogy a pároddal lenne bajod, vagy hogy nem szeretnéd nincs köze ehhez. Én is elhanyagolom a férjem...szegény úgy sajnálom sokszor. Milyen lehet egy folyton boldogtalan nőt látnia, aki csak vonszolja magát, és ahogy megjön már fekszik le.....Én aki mindig pörgős voltam, és mindig társasági ember voltam, most itt vagyok folyton bezárva a lakásba egyedül és lassan már semmihez sincs kedvem. A vicc, hogy a munkahelyemen az emberek valószínűleg azt gondolják, hogy egy teljesen kiegyensúlyozott kedves , mosolygós ember vagyok....elveszik tőlem minden kis pozitív energiám...