Generalizált szorongásból hogy lehet kijönni? (lent)

Vannak dolgok, leginkább a gyermekkorban, amiket ha megél az ember és tapasztal, felnőtt korában kerüli, és leginkább fél tőle, főleg a jövőre nézve.

Én azt mondom akarat is kell valóban, de próbálj magadban kialakítani dolgokat, különíts el pénzt, tedd tartalékká, képezd ha van rá lehetőséged. Ha bármikor a jövő rád ugrik, akkor tudd, hogy fogsz tudni hova nyúlni. Adni fog neked egy biztonságérzetet, és fix pontot.

Szorongani sok mindentől lehet, de ez is lehet építő jellegű, mert pontosan a szorongás az ami rá irányítja a figyelmet arra, amivel foglalkoznod kell.

Először is ne legyen feltétel egy nyaralás alkalmával, ahova azért mész, hogy pihenj, új dolgokat láss, tapasztalj, él és élvezd az életet amit átvitt értelemben pénz közbeiktatásával tettél meg, és amiért TE magad dolgoztál meg. Élvezd és éld meg ezeket a pillanatokat, mert az élmények segítenek sokszor, mikor majd szorongani kezdesz tudod oldani ezekkel az élményekkel, de az kell, hogy tudd és akard is megélni őket, másképp nem megy.

Őszintén? Gyógyszerrel.

A nagyon régóta fennálló szorongást nem lehet csak akarattal meg terápiával legyőzni, mert az agyi kémiád biztosan nem működik jól. Itt nem arról van szó, hogy nem jól állsz hozzá a dolgokhoz és magadon kellene változtatni. A káros szorongást, ami mindig jelen van, azt NEM lehet csak úgy félretenni.

Menj el pszichiáterhez (orvos) aki tud neked segíteni.

A gyógyszertől nem leszel "gyenge". Nem működik jól az idegrendszered, tehát helyre kell tenni. Komfortosabban fogod magad érezni, és az egészséges gondolatok majd jönnek maguktól. Aztán ha eljutsz arra a szintre, ahol már jól érzed magad és nem szorongsz feleslegesen, akkor szedni kell a gyógyszert tovább amíg a doki mondja, utána pedig szépen lassan, fokozatosan le lehet tenni, és ennyi.

Itthon nagyon pszichiátria ellenes a társadalom, mert buták az emberek mint a szamár.

Én skizoaffektív vagyok (+ régen volt szorongás, depresszió és OCD is): szedem a gyógyszereim és köszönöm végre jól érzem magam, funkcionális vagyok. Nincsenek tüneteim, olyan vagyok mint egy normális ember. Senki a világon meg nem mondja rólam az orvosom kivételével, hogy gyógyszert szedek.

Ha a doki azt látja, hogy nincs szükség gyógyszerre, akkor nem fog felírni feleslegesen. Akkor beutal terápiára. Szóval még az sem biztos, hogy kell a bogyó.

Menj el, nézesd meg magad. Csak nyertesen kerülsz ki belőle, ha lát egy szakember. NE PSZICHOLÓGUSHOZ menj. Ők nem diagnosztizálhatnak semmivel. Hivatalosan akkor lesz generalizált szorongásod, ha egy orvos mondja azt.

Kedves Utolsó!

Nekem akár privátban is, megadnád az orvosod nevét és elérhetőségét, kérlek!

Szia!

Tudatos jelenlét a gyakorlatban. Ez egy munkafüzet, amit 8 héten keresztül kell végezni. Nagyon sok jót lehet olvasni róla. Én most kezdtem el, mert én is szeretnék változtatni a gondolkodásomon.

A naplózás és mindenféle terápiás gyakorlatok csak annak működnek, akinek csak a gondolkodásával/hozzáállásával van a baj, és azon tud önmagától változtatni, de amúgy nem szorong.

Az olyan szintű szorongás ami a kérdezőnek van, azon nem segít csak terápia. Tudja, hogy mindene megvan, és jól kellene lennie, de nem képes úgy érezni magát. Ez a tankönyvi tünete a valós mentális betegségnek.

A laikusok mondogatják, hogy függő lesz az ember a gyógyszerektől. CSAK a nyugtatók okoznak fizikai-pszichés függőséget. De azt meg amúgy sem szeretnek írni a pszichiáterek. Antidepresszánsra, hangulatstabilizálóra és antipszichotikumra NEM lehet ráfüggeni.

Amit ráírnak a betegtájékoztatóra, az a 100% tény és valóság, semmi más.