A súlyos(klinikai) depressziósok tényleg csak maximum 40 évig élnek?

Súlyos depresszióval gyakori az öngyilkosság, mivel olyan rossznak érzik az életet, hogy inkább megölik magukat. Ezért alacsony a várható élettartam.

Ennek egy enyhébb változata, hogy kevésbé vigyáznak az egészségükre, úgyhogy emiatt is korábban halnak, mint a többség.

Sokat segít a szeretet, bár a depressziósok szeretni is kevésbé tudnak, és kevésbé is érzik, de azért tartsatok össze!

Tanulmany van rola, es statisztikaval alatamasztva, hogy akik szuicid véghezvitel tett mellet döntenek, nem csak fantáziálnak róla (szuicid ideációk, gondolkodás az öngyilkosságról), azok ha csak egyszer megpróbálták megölni magukat, nagyobb eséllyel próbálkoztak a jövőben.

Aztán akik másodszorra, azok már mégnagyobb eséllyel.

Én eddig négyszer tettem meg a próbát, mindig valami hülye-szerencse miatt nem haltam bele - pl. oldalra hánytam amikor elájultam túladagolásban.

A pszichiáterem azt mondja én vagyok a Földön a legszerencsésebb ember és életre vagyok ítélve és hogy fejezzem be.

Megmondom őszintén, ha valaki megkérdezné tőlem, hogy a jövőben megtenném-e, azt mondanám (most nem tanulmányból kiindulva hanem a magánéleti problémáimból meg a pszichiátriai betegségemből - klinikai depresszió), egy picit hezitálnék mert félek magamnak is bevallani, de igen, nagyon valószínű hogy meg fogom tenni. 30 körüli vagyok.

4 öngyilkossági elszántság. Ezt most gondold végig. Olyan kb. mintha tűt szúrnál a szemedbe szép lassan a végéig. Volt akasztástól kezdve gyógyszer, fájdalomcsillapító, szívgyógyszer túladagolás elég nagy mennyiségű alkohollal.

Nem haltam meg. Retrográd amnéziám lett és nem emlékszem dolgokra a múltban és a memóriám is rossz. Fix hogy szétcsesztem az agyam egy részét, meg talán egy két szervezemet - és lehet ebbe halok bele majd 10 év múlva, nem pedig az öngyilkosság közvetlenségébe, hanem a közvetettségébe.

4 próbálkozás után nem lesz "normális" életkoncepciója egy embernek és teljesen más filozófiája lesz szinte mindenről.

De nem kell 4. Elég talán 1 vagy 2, hogy megváltozzon az ember.

Én 13 évesen megmérgeztem magamat. Felnőtt fejjel mentem el dokihoz, mert annyira szorongtam, és memóriazavarim voltak, hogy nem tudtam dolgozni. Volt, hogy hetekig feküdtem, nem ettem, nem tisztálkodtam! 5 évig álltam kezelés alatt, gyógyszer nélkül visszaestem!

Van kiút!

A depresszió és a pánikbetegség a nagyfokú stressz/boldogtalanság miatt megváltozott hormonális dolgoktól van.

Rossz élethelyzetben vagytok, amiből nem láttok kiutat, nem tudjátok kezelni a problémát!

Az én apám alkoholista és nárcisztikus szem.zavaros volt.

Miatta mentem tönkre.

Elköltöztem, boldog párkapcsolatban élek, emberek közé mentem edzeni! Futóversenyt nyertem!

Kezdetben külföldről rendeltem 5-hidroxitroptofánt (aminosav, ami segíti a szerotonin termelést). Mára az sem kell!

Csak az edzés/sport segít! És a megfelelő problémamegoldás. El kell hagyni azt az élethelyzetet, amiben vagytok!

Mert a nagyfokú stressz miatt képződött kortizol fog megölni. A megoldást kell keresni!

Nem a pszichiátriai szerek segítenek! Ki kell lépni a krízishelyzetből!

4

Ez a van kiut dolog ezt azok mondjak akik kijottek belole, de mi van azokkal akiknek nincs kiut? Vagyis... van kiut, csak a jelenlegi tarsadalmi etika ezt eliteli.

Rajtam kirprobaltak 5 fele antidepresszanst kombinalva lamotriginnel meg antipszichotikumokkal meg stimulanssal - a helyzet a fejemben ugyanaz, es kivul megrosszabb, mert minden csak romlott.

Nem motival a szex, a f*szveres, a baratsag, a penz, a munka, a dolgozni (errol meg van a velemeny, hogy dologozzal 40 - 50 evig valakinek hogy meggazdagodjon, meg mindig Egyitomban elunk az obirodalomban? Semmi sem valtozott etekintetben), a parkapcsolat, kikelni az agybol, egyedul neha enni kekszet jo de ennyi.

Ez az en egyetlen huszon kib*szott evesen hogy kekszet eszek bass*ameg.

Es nem tudok teljesiteni, nem tudok a felelossegeimnek eleget tenni, es ahogy no fel az ember az csak halmozodik ami termeszetes es egeszes embernek lo*asz, mert ez az elet neki nem ujdonsag meg sapitozas mert NEKI NINCS BAJA - akinek meg baja van annak a szaras is mar alig megy mert mar ahhoz sincs kedve pedig azt is kene.

Igazad van. Utolag amennyi gyogyszert szedtem, nem lettem jobban - de van aki jobban lett, jo neki. En nem. Es en mit kezdjek? Sportoljak jo, de az sem mukodik, jogazzak az sem, erre kapok olyan tanacsokat hogy menjek ki setalni mindennap.

Olyan messze vannak ezek az emberek az en elet-kontextusomtol hogy nem kepesek sem empatiaval sem ertelmileg aterezni, megerteni hogy ezek nem segitenek nekem. Hiaba pofazom nekik hogy pedig mar probaltam, nem.

Ilyenkor mi van? Allandoan levert vagyok es nekem az a normalis es halat adok az isten f*szanak hogy nem vagyok ma rosszabbul. De tudom hogy rosszabbul leszek valamikor holnap, jovoheten, tokom tudja.

De ez elet? Amikor latom hogy masoknak KOZUK SINCS az ilyen komplexitasokhoz?

Ez az elet hogy halat adjak hogy szarul vagyok es nem szarabbul, raadasul szarul vagyok a ...???? Miert??? Miert vagyok szarul? Miert olyan ez mint az idojaras? Egyik nap esik masik nap borult meg kodos?

Mi a f*sz ez?

Es ekkor jonnek mondani, hogy "de idovel jobb lesz".

Ilyenkor fogok egy pohar vizet es iszok egyet es egy semleges pofat vagok es nem valaszolok. Meg a hasonlo kommentekre, hogy fussal, menj levegore mintha nem lelegeznek, egyel almat, meg a hasonlok.

Es aztan jon a tures hogy leneznek, szarba neznek, hazudozonak neznek, lustanak neznek, mert minden major depresszios az eleteben valamikor hazudott az allapota miatt valamiert, de nem rosszindulatbol, hanem mert mondjuk vagdossa magat, mert mondjuk szed gyogyszert es fel bevallani es emiatt nem tudott valakivel talalkozni, vagy mert parkapcsolatra vagyik de fel hogy eliteli a leendo szereto. Es is fogja. Mert az atlag emberbol van tobb, es nagy az esely ra.

Es ezert legyek halas? Ezert nezzek elore?

Kedves #6!

Ugyanígy éreztem! Abból amit leírtál, egyértelmű, hogy el vagy keseredve. A sok kudarc miatt most sötéten látod a dolgokat.

Azt mondod semmi sem segít. Mert már előre eldöntötted az eddig tapasztaltak miatt!

Próbáld meg! A testmozgás endorfint termel! Ha elkezdesz sportolni, lesz látszata is. Lesz sikerélményed!

Keress valami célt. Lehet egy kis dolog. Amiért érdemes felkelni!

A gyógyszerekről meg annyit, hogy jó kis biznisz.

Felírják ha kell, ha nem.

Benne van a tájékoztatóban, hogy kezdetben megnövelheti a tüneteket!

Számos tanulmány született arról, hogy sokan öngyilkosok lettek. Bele van írva, hogy ha ilyen gondolatokat tapasztalsz, akkor keresd fel az orvost azonnal!.

Semmit sem segítenek! De a gyógyszercégeknek negy biznisz!

Van egy aminosav a triptofán. Javítja a kedvet. Megtalálható pl. banánban. A szervezetnek erre szüksége van!

A piacon 5-htp(hidroxitriptofán)-ként van jelen.

A NOW termékét ajánlom.

Ez serkenti a szerotonin termelését!

Ne add fel! A legnagyobb ellenségünk az elménk. Mi lenne, ha elhinnéd, hogy minden jobb lesz?

Tudod vannak azok az emberek, akik mindig vidámak, az örök optimisták. Minden fejben dől el! Az a különbség, hogy pozitívan gondolkoznak.

Van egy elméletem még. D-vitamint is kell szedni depresszió ellen. De folyékony formában.

Hőre bomlik, tablettákban szinte semmi sincsen(porlasztás miatt)!

Szerintem a napfénynek köszönhető, hogy a déli országokban annyira vidámak az emberek. Az meg serkenti a D- vitamin termelést.

Szintén ezt támasztja alá, hogy van szezonális(téli) depresszió. (nincs annyi napfény)