Melyik személyiségzavar esetén van az, hogy "unatkozom, szolgáljatok ki"?

Én csak akkor szeretném, hogy kiszolgáljanak, ha beteg vagyok, és jártányi erőm sincs. Olyankor regresszálok egy kisfiú állapotba, és határtalanul jól esik, hogy a feleségem hozza a teát, levest, takarót. Utána meggyógyulok és elmúlik (és általában megfordul a szituáció).

Szóval unalomból nem tudom, miért fakadhat ilyen. Az amúgy narcisztikus vonás, hogy az ember mindenkinél jobbnak veszi magát, és másokhoz csak úgy tud viszonyulni, hogy vagy csak érte legyenek, vagy inkább ne is legyenek, nincs mellérendelő viszony maga és a világ között. Persze ez kisebbrendűségi érzésből, szégyenérzetből táplálkozik, túlkompenzáló módon. De ez meg olyan, hogy ha személyiségzavar, akkor általános, nem néha-néha van így valaki. Meg sok fokozat van, nem feltétlenül éri el tényleg egy személyiségzavar szintjét. A művészekben megvan ez a felsőbbrendűség, kiválasztottság-érzés általában, ha csak minimálisan is.

Szóval amíg nem írsz pontosabbat, addig akár ez egy szimpla lustaság is lehet.