Volt már öngyilkossági kísérletetek? Hogyan éltétek túl és hogyan fogadott titeket utána a családotok, szerettetek? Kivel találkoztatok először és mit mondott? Megoldódott az ami miatt meg akartatok halni?

Én próbáltam. De nem mertem megtenni. Most felnőttként újra előjött. Elterveztem az egészet és azt, hogy hogyan titkoljam. De baràtom megtudta. Másnap elvitt orvoshoz, az azonnal a pszichiátriára küldött. 1 napra bezártak és adtak gyógyszert. A gyógyszertől jól vagyok és hetente terápiára járok.

Lehet a kérdező nem pont ilyen választ várt, de valahol ez lehet jó válasz.

Nem tudom mennyire számít kísérletnek.

Nem olyan régen volt egy komolyabb probálkozásom. A hetediken lakom, ez a magaslat már relatív megfelelő e célra. Az ablak alatt beton járda, nincsenek se fák se kábelek a közelben, szóval elviekben kis valószínűséggel élném túl.

Kinyitottam az ablakot, felmásztak az ablakra, onnan a párkányra. Mielőtt levettem volna magam lenéztem, hogy meggyőződjek nincs alattam senki.

A gond az, hogy magaslati félelmem (ú.n. "tériszony") van. Amint lenéztem ott, a párkányon állva, rosszul lettem, elszédültem és elvesztettem az egyensúlyomat.

Szerencsémre/szerencsétlenségemre (döntse el mindenki magának) hátra estem, rá az asztalra onnan a földre. Nem lett semmi bajom pár enyhe zúzódást leszámítva.

A család nem tud róla, sem a kísérletről, sem a szuicid hajlamomról, sem pedig a gondjaimról.

Nem, meg nem oldódott meg a dolog, talán soha nem is fog.