Beszéljek a pszichiáteremmel vagy szégyellenem kellene?

Wow, ilyen álmom nekem is volt!!

De legutóbb már megtámadtak a démonok. :(

Anno én azért nem gondolkoztam az öngyilkosságon komolyabban, mert az volt a fejemben, hogy ha a pokolra kerülök, akkor örökre ebben az állapotban maradok. Ha már úgyis eldobnám az életem, akkor már hagyhatnám is, hogy az történjen, ami csak történhet. Kit izgat. Így is volt.

Most azért vagyok újra súlyosabban depressziós, mert más életet akarok. Azt érzem, hogy ezt annyira nem akarom, utálom, igazságtalannak érzem, hogy már sértem az Istent.

Ha már vallás!

Elvileg egyetlen élőlény sem-tehát az ember sem-akar meghalni. Magunktól nem akarunk meghalni. A Sátán kísérti meg az öngyilkosokat. Ha megölöd magad akkor a lelked a Sátáné.

#4-es vagyok.

Nagyon örülök, hogy már nem piszkálnak álmodban. Az ébrenlétedből ugyanígy el fognak tűnni, ha ismét Isten segítségét kéred és hiszel, hogy segít.

És nagyon jól teszed, hogy nem félsz tőlük. Jézus már rég legyőzte az összes gonosz szellemet, lényt és minden erejüket feltámadásával.(Itt egy idézet is hozzá: "Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban." - Kolossé 2:15) És aki Krisztusban hisz, annak szabad akarata van és nyilván nem kér belőlük. És nem kell rájuk figyelni és/vagy bizonyítékot kell találni, amivel meg lehet cáfolni, meg lehet akadályozni tevékenységüket. Ennyi. A hit ehhez bőven elég. És ha válasz kell, ami segít, az Istentől azt is megkapod, ha hiszel.

Legyél áldott Jézus nevében.

Különben pedig, aki Istentől született, az nem tud szándékosan gonoszt tenni:

"Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született" - János 1. levele 5:1

"Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született." - János 1. levele 3:9

Az lehet, hogy még nem elég erős, nem értett meg valamit eléggé, még bizonyos démonikus gondolkodások nem hagyták el a fejét teljesen, vagy hogy nem adta át az élete adott területét konkrétan Istennek(mert ha külön megteszi az ember, az egy döntés és lépés). Ez az utolsó, ha szívből teszi az ember és komolyan gondolja, mindent megold. Az Isten segít. Akár hirtelen távozik el minden, akár idővel.

És aki hisz Jézusban, annak örök élete van és ő megtart minket:

"Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:

És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből." - János evangéliuma 10:27-28

"Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre." - János evangéliuma 5:24

Szintén #4-es vagyok.

"ha ismét Isten segítségét kéred" -> vagy kérted