Mit tegyek ez ellen?
16 éves vagyok és az a helyzet hogy 2 éve nagyon szorongtam, de nagyon brutális módon, nem tudtam emberek között lenni elkezdtem szédülni majdnem volt olyan is hogy majdnem pánikrohamom lett hirtelen az utcán vagy a ház előtt mert mennem kellett valahova.
anyumnak szóltam, mivel ő nevel egyedül de ebből az lett hogy milyen hatalmas nagy hülye vagyok meg hogy álljak le nyugodjak le és elmúlik majd kinövöm. Aztán elkezdtem vagdosni magam ami abba maradt pár hét után. Egyébként ötödik év végén új suliba mentem, mert költözés volt de ott se voltam híres az osztályba tipikusan az a csendes gyerek voltam, és basztattak hogy miért beszélek halkan miért félek meg ilyenek. Aztán abba a suliba az újba ugyanez ment sőt az ofőm utált is és majdnem megbuktatott pedig tudta hogy nagyon nehezen tanulok mindegy ez nem lényeges, a lényeg hogy nyolcadik év vége felé minden kezdett ilyen semmilyenné válni a szorongás nagyjából elmúlt(még mindig az az ofőm volt). De át engedett aztán itt kezdődött ez most nyolcadik vége. Aztán elkezdődött az lenni hogy a szorongás alatt mindent magamba tartottam nem hinném hogy ez baj lett volna mert erősnek éreztem magam, de ez után a nyári szünetbe nagyon magányos lettem mert semmi barátom nem volt, próbáltam barátkozni de én nagyon fura vagyok mindenki számára és ez mai napig van és ezt már el is fogadtam. De aztán azóta elkezdődött a kilencedik és ugyanez elsőnek azt hittem valami változik de ugyanaz a komolytalan osztálytársak, gyerekes emberek mintha az óvodába lennék, most eljutottam arra a szintre nem bírom már,mindent magamba tartok egy szót sem tudok elmondani senkinek úgy hogy ne szóljon be hogy én nem vagyok normális.Úgy érzem bele fogok őrülni ebbe a magányosságba. És ezzel az is tart hogy semmilyen életkedvem nincsen amit régen szerettem az már kevésbé köt le, lehet nincs értelme élnem mert én teljesen különálló vagyok mindenkitől.
Mit tegyek valaki tud segíteni?
Nagyon megköszönném mert nem fogom sokáig bírni.
előre is köszönöm aki segít és nem hülyeséget ír mert nem csak úgy le írtam ezt a regényt hanem már segítséget szeretnék!
válasza: válasza:Még egy voks az iskolapszichológusra, a miénk nagyon jó volt. Ő hozott ki ebből, megtanított autogén tréningre is. Plusz a sport, mozgás, friss levegő. Megtanultam ezzel levezetni ezeket az energiákat, bizonyítottan szorongáscsokkento hatású. Adott egy kiállást is, mindig feszegettem a határaimat. Utána könnyebben mentem neki a kihívásoknak az élet többi területén. Kamaszkoromban pláne sokat futottam, bringáztam egyedül, egy esti séta is megteszi.
Nekem anyukámmal szerencsém van (ezen a téren), ő is pánikbeteg, szorong, ennyi idősen mindig megnyugtatott, ha kell, 100x elmondta, "amit kell". Nagyon sajnálom, ha otthon nem kapod neg ezt a fajta támogatást, esetleg próbálj meg erről komolyan beszélni anyukáddal. Ugyanúgy betegség, kezelni kell, mint egy influenzát, lábtörést.
Magadba fordulni a legrosszabb, én is a barátkozást javaslom, akár itt a neten, ha félénk vagy.
Nagyon, nagyon sokan vagyunk így, semmi baj sincs veled❤ Amióta már nyíltan vállaltam hogy voltak/vannak ilyen problémáim, meglepő, hogy a környezetemben hányan tettek "vallomást", akár szorongasrol, depressziós korszakukról, a pánikroham sem ismeretlen sajnos. Nagyon drukkolok, hogy túljuss ezen, sikerülni is fog! Boldog karácsonyt!
33/N
Igen azt valószinű hogy nem írtam de iskola pszichológusom 6 osztály elején volt, de nem részletezném nyílván rossz volt mert csak arról beszélt hogy szedjem össze magam és kész.
De a házi orvosomhoz elmegyek valószinű majd és ott elmondom a történteket.
válasza:De teszek egy próbát mindenképp.
Köszönöm mindenkinek❤️
válasza:Én azt is javasolnám, hogy ha úgy gondolod, tegyél sétát akár rendszeresen természetközeli helyeken, ha van ilyen, ahol laksz. Pl. egy liget, erdő, mező, vagy valami. (persze, ahol nem veszélyes!)
Ez jót tud tenni az ember lelki világának, és a friss levegő is egészséges.(A vérkeringésnek és az agynak is szüksége van rá megfelelő mennyiségben, hogy megfelelően működjön.)
És, ami mindenképpen segít!
Kérd Istent, hogy segítsen! És bízz benne!
És higyj Jézusban. Ő meghalt érted és feltámadt. Ha hiszel benne, örök életed van.
Isten pedig szeret téged! Annyira szeret minket, embereket, hogy az Ő egyetlen fiát, Jézust is odaadta értünk, hogy örökké éljünk!
Egy idézet a Bibliából:
"Az emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik." - Példabeszédek 29:25
Azt pedig nem kell feltétlenül elfogadni, amit mondanak. Nekik is szeretettel és nyitottsággal kéne bánniuk veled. Az a gond, hogy a mai világban a fiatalok, akik felnőnek, már nem rendelkeznek olyan szociális készségekkel, amelyekkel pedig szükséges lenne, hogy rendelkezzenek. És ez nagyrészt a technológia, azaz internet, okostelefonok, számítógépek, facebook, tinder, stb... miatt van. Sajnos már az idősebb generációk között is sok olyan ember van, akit túlzottan megváltoztattak ezek a multimédiás dolgok rossz irányba. És különben is nem normális dolog, ha azért lenéznének, mert te nem vagy ugyanolyan, mint mindenki más.
Isten pedig mindig veled van!
Légy áldott a Jézus nevében!
válasza:#9-es válaszoló vagyok:
A (nem a kérdezőtől jövő )válaszokat nem olvastam el, ezért most korrigálnám, hogy látom, hogy a #2-es válaszoló írt a friss levegőről.
És elolvasván a válaszzát, én hozzátenném azt, hogy ha online barátkoznál, akkor nagyon figyelj arra, hogy csak akkor találkozz élőben online megismert emberekkel, ha nagyon totál százszázalékig sziklaszilárdan biztos vagy benne, hogy tudod, hogy ő nem akar neked rosszat és akkor is túlbiztosítva. Bárki írhat online bármit. Kamu facebook-profilt is simán lehet csinálni úgy, hogy észre sem veszik mások, hogy nem az az ember az, akinek kiadja magát. Akkor is, ha látszólag vannak ismerősei, van feltöltve csomó képe, profilképe, életszerűnek tűnik.
Én azt javasolnám, hogy ne is találkozz olyanokkal, akiket online ismertél meg, kivéve legfeljebb, ha ez valami hivatalos felületen történik, mint pl. egy egyetemi tanulófelület, vagy ilyesmi. Mert nem tudhatod, hogy kikkel és milyen szándékú emberekkel beszéltél valójában!!!
Mondja ezt ki? Egy 22 éves cukrászlány? Egy 49 éves kőműves férfi? Egy unatkozó öregember, aki szeretne mások problémáján a tapasztalatai segítségével segíteni? Avagy egy 14 éves gimnazista, aki ennyi idősen itt múlatja az idejét? (Különben korban az első opció áll hozzám a legközelebb. És férfi vagyok.)
Online lehet viszont beszélgetni másokkal, csak az nem jó, ha rossz dolgokat, értékrendeket közvetítenek, te pedig elfogadod őket, meg ilyesmik.
Hidd el, ezeket nem azért írtam, mert úgy érezném, nem vagy értelmes, vagy mert le akarnálak uralni!
Szívemből jövő jó tanácsok ezek!
Ennyi idősen még nem tud mindent az ember, úgy hogy sokszor fel sem tűnik neki, hogy mi az amit nem tud, még nem értett meg eléggé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!