Miért nem hatnak az ssri gyógyszerek a férjemnek?
A férjem 31 éves férfi, már a második gyógyszerét szedi, ezt is négy hónapja, de nincs javulás.
A férjem tinédzser kora óta küzd a depresszióval. Visszavezethető ez a rossz családi hátterére, de azon már évek óta dolgozik egy terapeutával. Régebben nem hatott ki a családunk minőségére ez, néha rosszabb napjai voltak, de együtt átvészeltük. Most olyan, hát 2 éve történt nála egy nagyobb mélyrepülés. Akkor vesztette el azt a maradék egy rokonát (rajtam és a gyerekünkön kívül), aki törődött vele. Közben elvesztette a munkahelyét is, majd talált újat, de azt utálta, így ott hagyta. Hónapokig munkanélküli volt, teljesen befásult. Minden lehetőséget elszalasztott, egyre nyilvánvalóbb depressziós tüneteket produkált. Nem evett, fogyott, alvászavari voltak, beszűkült a tudata, nem kezdett bele semmibe. Ekkor javasolta a terapeutája a pszichiátert. Az orvos gyógyszert írt neki, amelyet 5 hónapig szedett, de leváltotta a mellékhatások miatt és mert nem javult az állapota. Most egy másikat szed, amely ugyan nem eredményez nála kellemetlen mellékhatásokat, de nem használ. Ezt is hónapok óta szedi. A hangulata nem javul, nincs érdeklődése semmi iránt, csak azzal tud foglalkozni, ami rossz. Közben lett megint munkahelye, de a múlt héten onnan is sikeresen eltávolíttatta magát a megbízhatatlansága miatt. Mondtam neki, hogy egy időre szüneteltesse a munkába állást, gyógyuljon meg. A terapeuta ezzel egyet ért, addig, amíg munka nélkül tud napirendet tartani. Majd ha megbízható, munkaképes lesz, akkor álljon újra munkába. Anyagilag igaz, nem kedvező ez nekünk, de szerencsére így is megoldjuk. A baj az, hogy nem tartja a napirendet. Már a terapeutával sem működik együtt. Folyton ideges, ha valamit mondok neki, felhúzza magát, sokat alszik, nem megy ki a házból, pánikrohamai vannak (erre kapott Rivotrilt, azt szedi, azóta valamelyest csökkent a szorongása, viszont nem érzi jól magát a gyógyszer hatása alatt, így ezt is el akarja hagyni). A pszichológus új gyógyszert javasolt, hogy váltsunk, de meddig fog ez még menni? Mikor lesz már végre változás? Ő már örökre így marad? Elegem van és el vagyok keseredve. Emiatt már magamon is látok depresszîv tüneteket, életkedvem sincs.
Ráadásul az egész családot felemészti. Olyanokat mondd nekem, hogy ha nem félne a fulladástól rég felkötötte volna magát. Nagyon csúnya dolog, de sokszor eszembe jutott már, hogy én ezt meddig fogom bírni, egyszer le fogok lépni? Csak túlságosan szeretem, túlzottan aggódok érte és inkább vele együtt szenvedek. Egyszer csak jobb lesz, ebben bízok.
Egy filmet láttam az SSRI-kről, abban mondták, hogy nem mindenkinél hatásos.
Van akinél igen, van akinél nem. Én 10 évig szedtem, nekem hatott.
Most vitamint, omega 3-at szedek és azt tapasztaltam, hogy ez is sokat segít az idegrendszeremnek.
Nem olvastam végig.
1. SSRI-k nem mindenkinek hatnak, de vannak még SNRI-k, atipikus antidepik, MAOI-k, ciklikus antidepik. Két SSRI után már nem érdemes harmadik SSRI-t próbálni, bár úgy emlékszem, hogy az egyik pszichiáterem azt mondta, hogy orvosi gyakorlat szerint ez lehetséges. (Öt féle SSRI van.)
2. Ha sem dolgozni nem tud, sem az nem jó neki, ha nem dolgozik, úgy összességében semmi nem jó neki, akkor én nagyon nagy szeretettel azt mondanám neki, hogy amíg nem tud egy kicsit jobban lenni, addig elengedem a kezét. Amint megpróbálja a LEGKISEBB erőfeszítést megtenni magáért és értem meg a közös gyerekünkért, akkor ott leszek mellette minden erőmmel és kitartásommal. És ezt mondva szépen elköltöznék a szüleimhez vagy albérletbe (ha megengedhetitek magatoknak).
3. Tudom, hogy nagyon keménynek és kegyetlennek tűnik ez, de én a századrészét nem kaptam annak a támogatásnak, amit ő kap és még mindig élek. Sem elég pénzem nem volt a terápiára és a gyerekeim meg magam elől kellett elvenni a pénzt rá, sem a családom nem fogadta és fogadja el a mai napig a nagyon súlyos pszichiátriai betegségemet. Valamit neki is tennie kell magáért, ez az igazság...
25-ös voltam, látom, le lettem pontozva. Pedig ha ez így megy tovább, a kérdező fog teljesen tönkre menni. És neki ott van egy gyerek, akit nevelnie, gondoznia kell. RENGETEG ember feláldozza a gyerekét annak az oltárán, hogy "jaj, együtt kell maradnunk a házastársammal, mert .......... (tetszőlegesen kitölthető)". Jó a gyereknek, amit most lát? Egy totál depis apuka és egy TÖKÉLETESEN leamortizált, boldogtalan anyuka?
Én magam első kézből tudom, hogy milyen depisnek lenni (bipoláris vagyok, depressziós fázisok vannak túlsúlyban), de én NEM ÁLDOZNÁM BE a gyerekemet annak, hogy a férjem rosszul van.
Ha a férje jár terápiába, szed vagy nem szed gyógyszert, elmegy vagy nem megy el dolgozni, akkor nyilván valamiken változtatni kell. Ha ezeken nem lehet változtatni, akkor a kérdezőnek kell vmit változtatni. Elég logikus, nem?
Köszönöm a hasznos válaszokat!
Az a helyzet, hogy a napirendet már javasolták, de nem mindig tartja be. Sokszor elhagyja magát, mert nem érdekli. Állítólag pont erre kéne a gyógyszer, hogy kapjon egy kis löketet és azután kezdjen el dolgozni magán.
Akkor úgy tűnik váltani fog, a doktor is ezt mondta, csak teljesen kétségbe vagyok esve, hogy mi van, ha nem lesz kiút.
Annak aki a gyógyszer fajtákat, hatóanyagokat linkelte, megy a zöld. Eddig egyébként csak SSRI-t írt az orvosa. Nem is tudom, hogy akkor, amikor nem vált be az első, miért kapott másodszorra is azt...
Nem az van, hogy nem látom a fától az erdőt. Teljes mértékben látom a helyzetet. Egyszerűen valahogy nincs meg az ingerenciám arra, hogy akit szeretek, azt otthagyjam a szarban. Azt, aki szintén szeret és tudom, hogy ugyanaz az ember, aki volt, csak most egy ilyen periódusban van.
Ezért akarok megoldást találni végre, mert nekem is nehéz. Egy cseppet sem élvezem a helyzetet.
Szerintem szedni-e kellene 2-3 marék gyógyszert, akkor biztosan rendbe jönne, és boldog kiegyensúlyozott ember lenne, aki lelkesedéssel menne mindennap munkába, puszit adna mindenkinek stb.
Annyi boldog ember van közöttünk, aki napi 50 mg Frontin után repes a boldogságtól
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!