Mi történik velem?

2021 tavaszán eldöntöttem, hogy életmódot váltok, elkezdtem sportolni, egészségesebben étkezni, és a fogyás okozta sikerélmény miatt egyszerűen nem tudtam leállni. Anorexiás lettem, 13-as BMI-vel kórházba kerültem, ahonnan önként távoztam, viszont kontrollra kellett járnom pszichiáterhez hetente egyszer. Kb. 3 alkalommal voltam nála, többször nem, mert elkezdtem gyarapodni, viszont nem gyógyultam meg. Pont érettségi előtt álltam, és a szüleim, tanáraim állandóan fenyegetőztek, hogy ha nem hízok, az milyen következményekkel fog járni. Állandóan stresszeltek, minden bizonytalan volt, nagyon féltem, szorongtam, ezért elkezdtem magamat tömni, napi 3000 kcal-t megettem, hogy hízzak, és végre leszálljanak rólam. Így természetesen 2 hónap alatt visszaszedtem a leadott 20 kilót, és azóta (pontosabban 10 hónapja) tartom a normál tartományba eső súlyomat, de problémáim vannak. Úgy érzem, mintha a testem nem az enyém lenne, mintha külső szemlélője lennék az életemnek, ami felett nem gyakorlok semmiféle kontrollt.Nagyon fáj még utólag is, hogy felnőtt nő létemre a magánügyeim közérdekű közleménnyé váltak, hogy a suliban mindenki velem foglalkozott és kibeszéltek, hogy zsaroltak, mint egy kisgyereket stb. Azóta minimum heti 3-szor rámjön egy falásroham, amit később koplalással kompenzálok (ezért nem híztam el úgy, mint a túlevők általában). Elég egy kis félelem, szorongás, és ugyanúgy az evésbe menekülök, mint a gyarapodásom idején. A végén már a hasam is irtózatosan fáj, majd szétszakadok, de csak tömöm magam tovább, aztán eltervezem, hogy újra lefogyok. Szeretném visszakapni a csontsovány testemet, mégsincs bennem annyi elszántság, mint annak idején, és pár nap után feladom. Mi lehet a baj?