Miért vannak emberek, akik azt gondolják, hogy mentális betegnek menő lenni? Az akarnak lenni. Hogyan és miért?

Igen, akik unatkoznak így akarják felhívni magukra a figyelmet. Diagnosztizálni meg úgyse könnyű és egyszerű megjátszani.

Mostanában a depresszió meg borderline a divat.

Csodálkozol? Minden ilyen érzelmi-viselkedésbéli kérdésnél legalább egy kommentelő van, aki beböfög látatlanul vmilyen diagnózist. Még ha csupán csak tinidrámáról van szó. Hát persze, hogy előbb-utóbb elkezdenek ezen a vonalon is kattogni.

A másik az, hogy mindenki akar vhová tartozni, és vminek titulálni magát, ez által némi empátiát, figyelmet kapni. Szerintem egyik sem meglepő, főleg, hogy megint egy iszonyú szhar világ vár ránk. Mindenki stresszes, és kb. csak panaszkodni tud, gondolom sok fiatal is csak ezt tapasztalja magakörül.

És amit az első írt, ahhoz hozzátenném, h a fiatalok nagyja naiv, és befolyásolható, így ahogy rákattan vmire, abból nem enged. Addig addig olvasnak ilyen mentális betegségekről, amíg el nem kezdenek velük azonosulni, és ez már nem a megjátszás szint mert teljesen normalizálódik magában az általa szimpatizált diagnózis. Vmi olyasmihez tudnám hasonlítani mint a hipohonderség, szomatizáció, meg az ocd elcseszett egyvelegét.

Összességében nem az egyént hibáztatnám, hanem a társadalmunkat. Biztos van olyan is, aki megjátsza, de sztem átlagembereknél ez elenyésző számban lehet. Már csak abból is kiindulva, h egyes diagnózis felállításához magánban kb. 140k-t kell kiperkálni, tb alapon meg akár éves várólisták vannak. Ja és nem beszéltünk még az egyes felmérési skálákhoz is, ami szintúgy magánban nem épp két forint, tb alapon meg klinikai szakpszichológust találni (aki vehet fel ilyen teszteket, vagy olyat, akinek van ehhez ilyasfajta vizsgája/működési engedélye) meg nehéz.