Más nem örül bele, az egész emberi létezésbe?

Hogy ugyan az ismétlődik csak más díszlettel.

Hogy semmi új nincsen a nap alatt. (Latin közmondás.)

Minden viszonylagos és nincs abszolút jó - az életben. Példa Pál apostol. (Gyilkos volt és szent lett, vagy szent István gyilkos volt és?) ezek az emberek mind szentek lettek. Nem csapott beléjük fentről a mennykő.

Egyszerűen ebbe örülök bele, hogy itt élünk egy kicsi bolygón, öljük egymást, eljárunk a-ból B-be, s ezt munkának hívjuk. A pénz kering körbe mint valami olaj a gépben. Elegem van abból hogy az emberi természet nem változott semmit sem. Csak a díszletek, amik mögött nincsen semmi.

Belefáradtam a sok útkeresésbe a sok guru magasztos bölcselkedésébe. Elegem van! Mindent olyan könnyűnek érzek, elviselhetetlenül könnyűnek. Nem értem ah ezt én észre veszem más miért nem? Miért nem változtatunk ezen a rabszolgatartó rendszeren?

Annyira elegem van hogy szenvedés az élet, hogy semmi értelme nincs.

Régen mondjuk volt valamiféle hitem de mára ebben is kételkedek.