Nem merek kilépni a lakásból, mit tegyek?

Szia.

Nekem is voltak hasonló gátlásaim, ha nevezhetjük ezeket annak. Egyszerűen mindig azon stresszeltem, hogy mit fognak szólni, ha ezt vagy azt csinálom, mit fognak gondolni rólam, ha nem úgy viselkedem, ahogy az nekik tetszik. Bár nekem nem a kinézetemmel volt problémám, mert te ugye pont ezt írod, hogy azt gondolod magadról, hogy csúnya vagy(de ez biztosan nem igaz) és azt hiszed mindenki rajtad nevetne, ha meglátnának.

Egyet higgy el. Manapság a kutyát nem érdekli, hogy a másik mit csinál, hogy néz ki, mit hord, milyen külső adottságokkal rendelkezik.

És ezzel nem megbántani akarlak, nem azért mondom, hogy "a kutyát nem érdekli".

Manapság az emberek már sokkal elfogadóbbak és empatikusabbak, mint korábban.

Nem fog senki megszólni amiatt, ahogyan kinézel.

Azt pedig, hogy ennyire nagy figyelmet fordítasz arra, hogy mások mit gondolnak rólad lekell vetkőznöd úgymond. Saját magadat teszed tönkre azzal, ha folyton azon agyalsz, hogy másoknak megfelelj. Legalábbis nekem ez jött el az írásodból. Illetve hogy van benned egyfajta félelem emiatt.

Részben csatlakozom a 3-as válaszolóhoz, ha magadtól nem megy, akkor érdemes szakemberhez fordulni, aki segíteni fog neked abban ,hogy megtudj birkózni ezzel a problémával.

Bár tudom, nem sokat segítettem ezzel, de azért remélem, hogy sikerült téged egy kicsit felbátorítanom, mert úgy tűnik most abból is elég nagy hiányt szenvedsz.

Én ha szorongok -soha sem ilyen egyszerű dolgok miatt teszem-

Ne érts félre.

Elhiszem hogy sokak fejében ez van hogy mindenki engem néz, vajon mit gondolnak rólam, stb.

Én ha szorongok épp az ellenkezője vagyok:

Szarok bele az egész világba úgy ahogy van, megfogom, azt átmegyek pizsama+papucsba boltba ami 1-2km-re van biciklin, vagy autóval pár 10km és beugrok a boltba.

Hát hol nem szarom le hogy ki mit gondol.

Majd ezt a kevés időt ami jutott pont arra fogom elb....ni hogy mások véleményével foglalkozzak.

Ami nagyon tömören ennyi (mások véleménye): ABSZOLÚT (!!!!!) leszarnak.

Senkit sem érdekelsz.

Mindenki leszarja milyen ruha van rajta, milyen hajad van, hogy állsz, hogy sétálsz, stb.

Pont leszar az egész világ.

Neked is ezt kéne tenned.

Nem annyira nehéz.

Ettől sokkalta hatalmasabb, és komolyabb dolgok is vannak a világon.

Persze ha lány vagy így érthetőbb.

Ahogy észrevettem a lányok hajlamosak nagyon túlzásba vinni a másoknak történő megfelelést + maguknak való megfelelést.

Olyan apró részletekre képesek odafigyelni, amit 10/1 embernek ha feltűnik.

Na mindegy is.

Remélem hamarosan jobban leszel!

Pszichológus meg egy hatalmas nagy böszmeség.

Csak a pénzedet viszi el, abszolút nem érdekled.

Barátokra számíts, akár netesekre. Akiknek akár ismeretlenül elmondhatod a problémáidat.

Elvégre, pszichológus varázsa is részben ebben rejlik.

Nem ismered, soha sem fogtok sehol sem találkozni az irodácskáján kívül.

Neten meg arcodat hangodat sem kell legalább felvállalnod.

Öntsd ki magad 1 netes barátodnak, vagy többnek, akikben megbízol.

De először magadnak öntsd ki magad.

Írd le a problémáidat, pl. jegyzettömbe, aztán eldöntöd lemented-e, és átküldöd-e valakinek a jövőben.

Vagy le sem mented hanem egyből törlöd.

Én ennyit tudtam segíteni.

Remélem hamarosan rendbe jössz!

Sajnos ez a probléma egyre jellemzőbb a mai későtinikre, húszasokra. Te mennyi idős vagy?

Van egy sejtésem, hogy ennek van egy oka. Mióta hordozol magadban félelmet?

7, nekem pl beszólogatnak az utcán random idegenek, azért alakult ki a szociális fóbia és azért nem merek kimenni, csak ha nagyon muszáj. Tök jól hangzik hogy leszarnak, bárcsak így lenne és láthatatlan lennék, de a tapasztalataim szerint meg pont hogy másokkal vannak elfoglalva állandóan az emberek, ahelyett hogy magukkal foglalkoznának. Ha valami nem tetszik nekik, annak hangot is adnak, mintha lelkileg abból töltekeznének, hogy másnak a lelkébe beletipornak.

Bárcsak leszarnának.