Bántalmazásnak számít-e az, ha a szülők kamasz gyerekük valóságérzékelését tévesnek mondják többször?
Részletesebben leírom itt. Ez kamaszkoromra és fiatal felnőtt koromra is vonatkozik így, hogy "felnőtt" vagyok nem tudom mennyire számít bele.
1.Bemeséled magadnak/ fejedben van baj: pl: Rosszul leszek a nagyvárosi csapvíztől. Érzem, hogy mentális egészségemmel valami nincs rendben. Később kiderült, hogy szorongásban szenvedek.(Pszichiáterhez is magamtól mentem, mert arra is volt a válasz, hogy úgy sem fog segíteni. Meg, hogy jajj oda kik mennek.) Amikor nem könnyű étellel indítom a napot akkor az "megfekszi" a gyomrom. 3műszakos munkarend mellet úgy érzem, hogy csak délelőttös héten és hétvégén van életem. Na az ilyen mondataimra mindig az volt a válasz, hogy csak bemesélem magamnak.
2.Bármilyen bántás/elnyomás ér én vagyok a rossz:
Amikor bántottak, vagy próbáltak elnyomni sulis, most meg munkatársaim ezért is én vagyok a hibás úgy értve, hogy biztos olyan dolgot tettem amiért haragszanak rám, vagy én vagyok a rossz amiért ez zavar. Amikor arról mesélek vágyaimat kivetítve magyarúl lódítva (vagy a valóságot eltúlozva), hogy egy szituációban kiálltam magamért akkor én vagyok a rossz az ő szemükben. Kiakadnak amikor azt mondom, hogy én is olyan érző ember vagyok mint más, jogom van megvédeni magam, ha igazságtalanságot érzékelek. Erre a válasz rendszerint az, hogy: "Véd meg magad szóban szépen" Ami alatt kb azt értik, hogy azt mondjam, hogy:" Légy szí ne bánts, ez engem zavar."
Hozzáteszem ehez a másodikhoz, hogy igen az én hibám ez, de azért mert hagyom magam, nem állok ki magamért, de a szüleim ezzel nem értenek egyett. Ők az előbb leírtakat reagálják rá.
válasza: válasza:Tudod, ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni.
Akit otthon agyon vernek, vagy megerőszakolnak, nyilván azt mondja, hogy nem, ez nem bántalmazás, míg egy boldog családban élő gyerek meg azt mondaná, igen, tök gonoszak a szüleid.
Nevezheti ezt bárhogy a pszichológia, lehet lelki bántalmazás (valóban az, az én szüleim is rendkívül toxikusak voltak velem mindig), de ettől még nem fognak senkit börtönbe zárni.
Ne panaszkodj nekik, ne tartsd a szoros kontaktot, ne beszélj velük semmiről. Bár gondolom ezt már te magad is tudod felnőttként.
Az én szüleim is igazi parasztok voltak velem mindig, legbelül megvetem őket, hogy csak ennyire voltak képesek szülőként. Mégis tartom velük a kontaktot, mert sosem direkt bántottak, hanem önkéntelenül. Xar emberek, de felneveltek. Nem vertek, főztek, mostak rám, fizették a sulimat.
És nem írkálok ki róluk gyakorira kérdéseket sem. Ezzel az ő szavuknak adsz igazata, hogy az ő szemükben gyenge vagy, a mai napig mások megerősítésére vágysz.
Mondd, mi változik attól, hogy mi itt azt mondjuk, irgumburgum, téged a szüleid lelkileg tényleg nem támogattak, hanem kétségbevontak folyton?
Ne keresd folyton az önigazolsát, hogy minden a szüleid hibája. Hagyd a hátad mögött a múltat. A mai döntéseid, meg a holnapiak, már nem tőlük függnek.
válasza:Szerintem büntetőjogilag nem bántalmazás kategória, de a szó szoros értelmében meg az. Ha a szüleidtől nem tanulod meg, hogy a világképed, nézeted, tapasztalatod, életélményed lehet valóságos, akkor nehéz elhinni magadnak, hogy az.
De az!
válasza: válasza: válasza: válasza:Ahogy az egyes is írja, ez gaslighting, ami a bántalmazás egyik formája, meg valamilyen szinten a kifejtett példádból infantilizálásnak is tűnik.
Ignorálni tudod, illetve beszűkíteni a kapcsolatodat az ilyen negatívan ható személyekkel.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!