Az összehasonlítási mániám kezd egyre rosszabb lenni, mit tehetnék ellene?

Mindig is hasonlítgattam magam másokhoz, de mostmár beteges. Kikészítem magam vele. És a vicc, hogy állítólag, nem is nézek ki rosszul, soknak tetszettem már, sok lány volt állítólag féltékeny rám, de ezeket a tényeket figyelmen kívül hagyva kínzom magam. Olyankor mondok valami olyant hogy "ó biztos csak azért, mert még nem látták xy-t, vagy nem látták a többi sokkal szebb lányt". Kikészítem magam ezzel az egésszel. A saját ellenségem vagyok mostmár tényleg. Durva önbizalomhiányom van. Hányok magamtól. Képekről nem is beszélve. Ha sétálok és elmegyek egy ablak mellett, egyből belenézek, ellenőrzök mindent. Nem tetszik amit látok, de próbálom magamnak bemesélni, hogy mégis, ami csak egóhoz vezet és max 2 percig kitart, de az utána való ablakot ugyanolyan megszállottan keresem. Tudom, hogy nem normális viselkedés. Minden nap próbálok valahogy változtatni rajta, de valahogy mindig visszaeesek ide. Nagyon sok hajam is elhullt, ami valószínű a gondolkodásmódom miatt van. Edzek, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy elhagyom magam, de csak nem tudom elfogadni, hogy jó alkalom van, mert valami rosszat mindig kapok rajta. Például a kicsi melleket. Már ki vagyok készülve ettől az abnormális viselkedéstől. Vajon úgy van ahogy gondolom és mindenki hazudik, vagy tényleg nagyon nagy baj van velem? Ha utóbbi, mit tehetnék ellene?

16L