Miért van ilyen régi vágyam egy gyakorlati helyre mikor tudom, hogy úgy se úgy alakult volna ahogy most vágyok rá?
Mikor szaksuliban voltam mentünk gyakorlatra, gyárba de szerettem akkor ott lenni, kezdetben fura volt de jó hely volt. Könnyű feladatok is voltak, kevesen voltunk az osztályban így egészen össze barátkoztunk mindenkivel és ott lett legjobb barátnőm akivel mindig beszélgettünk miközben gyakorlaton voltunk, buszon is megvolt a szokásos helyünk, megvolt a rutin. Viszont abban az iskolában is sikerült rendesen beilleszkednem, senki nem szekált mint korábban szóval még az iskolát is megkedveltem és jól teljesítettem.
A gyakorlat végén megkérdeztük, hogy dolgozhatunk e ott és már az elején engem máshova küldtek volna másik üzembe de vissza gondolva nem lett volna gond, mert találtak volna nekem helyet. Meg akkor nem tudtam még azt se mi az a 3 műszak, teljesen máshogy kellett volna odautaznom meg vissza ami elvette volna a varázsát.
Gyakorlaton 7-8ra mentünk, rendes dolgozóként 5.20ra.kellett volna sőt már akkor kellett kezdeni, ami elég rizikós mivel messze voltam tőle és elég korán keltem volna meg a műszakok, közlekedés is egyszerű volt míg dolgozóként többet kellett volna költenem bérletre, több átszállás, más útvonal lett volna.
Ezek azok amik miatt mégse akartam menni és inkább egy köpésre levő munkahelyet választottam amit utáltam de csináltam és még ott is vágytam volna vissza erre a helyre.
Szerettem suliba járni, még ha többen is voltunk az osztályban mert addigra nem érdekelt ha piszkálnak.
Valahogy mindig a sulit választottam kibúvóként munka alól. Ami vicces, mert előtte 2 iskolában se bírtam a szekálások miatt lógtam meg minden de az új suliban minden más volt, nem is váltottam onnan. Azóta még nem igazán dolgoztam hosszasan és ez idő alatt folyamatosan visszatérő képek villannak be vagy elképzelem milyen lett volna ha akkor mégis oda megyek dolgozni és azóta 6 év eltelt, tehát 6 éve ott dolgoznék mivel az a hely még ma is üzemel.
Csak mivel akkor nem mentem azóta nem is adnak új esélyt amit megértek csak valamiért erősen reménykedek miatta, sóvárgok utána. Lehet mert azóta nem igazán találom olyan jó helyet mint az volt? Félek elkezdeni új helyen? Ha belegondolok mindig inkább még suliban akartam lenni minthogy dolgozzak amig lehet nappalin persze, még és ez mai napig így lenne talán bár ha máshogy gondolkodtam volna akkor 6 éve lenne munkahelyen és nem ért volna mindenféle kellemetlenség ez miatt.
Lehet időközben elküldtek volna vagy kirúgnak, leáll az üzem bármi lehetett volna de mégis ez az idealizált múltamban 6 éve dolgoznék egy helyen ahol voltam gyakorlaton.
Teljesen irreális gondolat mégis volt rá halvány esély és ez az ami kínoz hogy ilyen is lehetett volna.
Még ha mostanában is kaptam volna esélyt az se változtatná meg a múltat, lehet örülnék ha ismét mehetnék oda de az elveszett idealizált múltat nem pótolja. Jó szót használok amúgy? idealizálás?
Van mellesleg kényszer betegségem, ez is közbe szólhat amiért ilyen erős vágyakozást érzek iránta?
válasza:gyárba kérlek ne menj :(
fiatal vagy, előtted az élet, tanulj keményen, legyen jó munkád, amit élvezel is, és használd ki a szabadidőt,a pénz, a függetlenséged, merj nagyot álmodni :)
válasza:ó bocsi, értem :D
hát barátokat máshol is tudsz szerezni, ha az ottaniakkal összebarátkoztál, velük tudod tartani a kapcsolatot :)
ha valóban az emberek miatt mentél oda, akkor menj. tedd amit tenned kell. ha neked jó, én azt nem látom. nem mondhatom meg, mit is tégy az életben :)
3.ha valóban az emberek miatt mentél oda
Nem ez az ok hanem maga a helyet szerettem, emberek nem igazán. Maga a hely, a munkák..az hogy osztálytársakkal voltunk ott az már nem számít mivel már ők is máshova mentek. Meg nem a barátok itt a probléma, az hidegen hagy már szerintem nem igazán értetted meg amit akartam írni.
válasza:igen, valóban nem értettem meg.
elolvastam, ne haragudj.
hát nézd, a jó helyzeteket az életben, sokszor visszasírjuk.
na most jöttem rá, tényleg nem olvastam végig, a bekezdés miatt egy helyen elakadtam :'D
lehet jobb lett volna, de te így döntöttél.
emiatt ne ostorozd magad. emberek vagyunk, hibázunk, de itt, nem derül ki hibáztál e.
élj a mának, hagyd a múltat, a múltból csak a tapasztalat, és a jó emlékek legyenek, ne a sóvárgás :)
miért félsz elkezdeni új helyen dolgozni? milyen kényszerbetegséged van?
ez nem fog érdekelni téged, de én 7 évet, és egy remek embert, és rajta kívül még több remek embert dobtam el, az életemben. ezt sosem fogom tudni visszacsinálni, csak tanulni mindebből, és menni előre :)
élj a mának, amik eddig történtek veled rossz dolgok, azokból mind csak tanultál.
most van valami az életedben, amit jónak érzel? ami miatt szerencsésnek mondhatod magad ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!